Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ańa U    'idősebb férfirokon (báty, nagybáty) felesége, ?anya'  de 'Frau eines älteren Verwandten (des Bruders, des Onkels), ?Mutter'  en 'relative (of the brother, uncle), ? mother'



    UEW № 15 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Család. Rokonságnevek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    számi/lappKldvuəńńe 'Frau desälteren Bruders' 305:789
    Tvı˚ѳńńe 'Frau des älteren Bruders' 101:1800
     
    ? mordvinEańa ''Bud [mord]
    Enizańa 'Schwiegermutter'
    Mańaka 'testvérnéne; ältere Schwester'JE
     
    ? udmurt/votjákJańi̮ 'Hanfgarbe'FUF:3:105 (Wichmann)
     
    komi/zürjénV?ań 'Frau'Wied [syrj]
    VUońa 'Schwiegertochter (Frau des Sohnes)'
    VU?ań 'Schwiegermutter (der Frau)'
    Ude̮ńe 'Schwägerin (Brudersfrau Mannesschwester)'Wied [syrj]
    Uduńe 'Tante'
    Udońa 'Schwiegerin (Frau des Sohnes), Schwägerin'
    Ud?e̮ńa 'Schwägerin (Brudersfrau Mannesschwester)'
    Ud?ań 'Schwiegermutter (der Frau)'
    P?ań 'Frau, Mutter des Mannes'Wied [syrj]
     
    hanti/osztjákVăńəki̮ 'Frau des älteren Bruders, Stiefmutter' 142:46
    DNăńəχə 'Frau des älteren Bruders' 142:46
    Oȧ̆ńəχi 'Frau des älteren Bruders, Stiefmutter' 142:46
     
    manysi/vogulTJāńī 'Frau des Vaterbruders'FUF:14:56 (Kannisto), JSFOu:30/8:23
    Kōńi 'nagynéne; Tante'MSz
    Kōń 'nagynéne; Tante'
    KO?ɔ̈̄ń 'Großmutter mütterlicherseits'Kannisto, Mskr
    P?āń 'Großmutter mütterlicherseits'Kannisto, Mskr
    LUuńńəm 'meine Tante'FUF:14:56 (Kannisto), JSFOu:30/8:23
    So?ɔ̄ńγe 'seine Schwägerin' 183:109:179, 236 (Kannisto-Liimola)
    So?āńēk˳a 'Großmutter mütterlicherseits'Kannisto, Mskr
    LOōńγ: māń-ōńγe 'ihre jüngste Schwägerin'māń 'klein, jung' 183:109:179, 236 (Kannisto-Liimola)
    Nå̄ńi̊ˈ 'Schwägerin'MSz
     
    ? magyar ángy 'des Gatten Schwester; die Frau des (älteren) Bruders; des Onkels oder Großonkels Frau; des Vetters Frau; die Frau eines jeden älteren Verwandten'
     anya 'Mutter'Akk, Px3Sg. anyját, anyja
     lëány 'Tochter, Mädchen'
    reganya 'Schwiegermutter'anyát, anyja. Akk, PxSg3
    ÚESz.ángy
    ÚESz.anya
    ÚESz.leány
     
    nyenyecOńeje 'jüngere Schwester der Mutter' 162:313
     
    szölkupTaUońa 'vanhemman veljen vaimo, Frau des älteren Bruders'DonnMskr
    Tyońo 'vanhemman veljen vaimo; Frau des älteren Bruders'DonnMskr


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. altaji: török ana 'anya'. 

    A zürjén a kicsinyítő képző, az e pedig feltehetőleg vokatívuszi szerepű PxSg1. Az osztják ki̮, χə és vogul ī, γ kicsinyítő képzők. A magyar ángy szóban a gy valószínűleg denominális főnévképző (< FU *ńćɜ), de az is lehetséges, hogy inetimologikus hang, vagy elhasonulással keletkezett, mégpedig a birtokos végződéssel ellátott *ányom, *ányod stb. formák szóbelseji megnyúlt mássalhangzós *ánnyom, *ánnyod alakjaiból. A magyar anya szóvégi a eleme vagy PxSg3, vagy kicsinyítő képző.

    A zürjén o ~ u ~ e̮ hangkapcsolathoz vö. S P on, Peč. Ud. I P un 'alvás', P e̮nme̮·śśi̮- 'elalszik'.

    A zürjén és vogul szavak ?-es magánhangzója egy ősi ä elemre utal. Valószínű azonban, hogy az ä a palatális ń hatására a-ból jött létre.

    Az u a vogul L U nyelvjárásokban szabálytalan. Lehetséges, hogy zürjén jövevényszó, bár a szóvégi ī <~ əγ, valamint a szóbelseji konszonantizmus a szó eredetisége mellett szólnak.

    A votják ańi̮ 'kender köteg' jelentését vö. russ. бабка 'öreg anyóka' → 'len köteg, kender köteg'.

    A rokonnyelvi 'anya, anyós, nagyanya' jelentésű ?-es adatok feltehetőleg az egyes FU nyelvekben egymástól függetlenül keletkezett gyermeknyelvi szók. Erre utalnak az 'anya' jelentésű hasonló hangalakú szavak a rokon és nem rokon nyelvekben (vö. vót enne, osztják [36] V ĕŋki, vogul ɑ̄ŋkw 'anya'; köztörök ana 'anya, anyós', tunguz ani,ańi 'anya' stb.).

    A magyar leány (< ősmagyar *lajańɜ) szó talán elhomályosult összetétel. A lë- előtaghoz(< ősmagyar *laj-) és a leány szóhoz lásd  *lȣjɜ 'kicsi, fiatal v. gyenge, erőtlen' Ug.



    Bibliográfia
    • ÁKE 132 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Hajdú: ALH 4: 44 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Karjalainen: FUF 13: 215 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUF 3: 104 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 19 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • E.Itkonen: FUFA 32: 83 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: Htört2 64, 147 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 89 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Benkő: LyTört 8 = Benkő, Loránd, A magyar ly hang története. Budapest 1953 (NytudÉrt. 1).
    • Pais: MNy 28: 172 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Horger: MNy 29: 109 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Zsirai: MNy 29: 257 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Gulya: MNy 60: 95 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Zsirai: MSFOu 67: 432 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 745 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 25: 178 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Németh: NyK 47: 77 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Hajdú: NyK 55: 82 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Liimola: Sananjalka 11: 194
    • Uotila: SyrjChr 63 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • Bárczi: TA 43 = Bárczi, Géza, A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest 1951 (Nyelvészeti Tanulmányok 1.)
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.