Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. aŋa- FU    '(el-, ki-)old, kinyit, (ki-, szét-)bont'  de 'lösen, öffnen, aufmachen'  en 'loosen, open (up), untie (tr)'



    UEW № 16 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Öffnung,  Lösen


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  avaa- 'öffnen, ausbreiten, erweitern'
     avanto 'Wuhne'
     
    Estnisch  ava- 'öffnen, aufmachen'
     
    MordwinischEankśima 'Wuhne'
    Eavśima 'Wuhne'
    Mańćema 'Wuhne'
     
    Chanti/OstjakischVaŋə- 'öffnen (einen Knoten), aufmachen, aufbinden, (z.B. eine Fuhre)' 142:39
    DTeŋk- 'losmachen, -binden' 142:39
    Oeŋ- '(Kleidungsstück Schuh) ausziehen, aufknoten einen Knoten, ein Seil' 142:39
     
    Mansi/WogulischTJē̮ŋk- 'ausziehen (die Kleider), ablegen (die Schneeschuhe)'FUF:26:84 (Kannisto mitg. Liimola)
    KUāŋ˳χ̥- 'ausziehen (die Kleider), ablegen (die Schneeschuhe)'FUF:26:84 (Kannisto mitg. Liimola)
    Pѳ̄ŋkws- 'das Fell (des Bären) abziehen'MSz
    LUē̮ŋk- 'ausziehen (die Kleider), ablegen (die Schneeschuhe)'FUF:26:84 (Kannisto mitg. Liimola)
    Soāŋ˳χ̥- 'ausziehen (die Kleider), ablegen (die Schneeschuhe)'FUF:26:84 (Kannisto mitg. Liimola)
     
    Ungarisch old 'lösen, auflösen; (Knoten) losbinden'
    Altód- 'lösen, auflösen; (Knoten) losbinden'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A mordvin ś, ć, magyar d deverbális igeképzők. A mordvin ma deverbális névszóképző.

    Az obi-ugor nyelvekben *ŋ > *ŋk > ŋk, ŋχ változás történt.

    A magyar old- az eredeti ód- (< ómagyar ou̯d- < *ou̯- < ősmagyar *aγɜ- vagy *oγɜ-) változatból keletkezett téves regresszióval.

    A magyar ajtó 'ajtó' szóhoz (Rédei: NyK 67: 327) lásd *ȣjɜ- 'eloldódik, kiszabadul' Ug.

    A zürjén omle̮d 'folyó öböl' (ESK) szó jelentéstani okokból nem tartozik ide.



    Literatur
    • Steinitz: DEWO 143 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: Htört2 98.00 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 723 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Rédei: NyK 67: 327 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Toivonen: Vir 1933: 244 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.