Uralonet

erɜ U 'nagy, sok' de 'groß, viel' en 'large, big, much, many'

UEW № 136 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Méret, Sok

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


hanti/osztják	V	är 'viel'		Ostjakisches:70,74,76
	V	ĕrəγ 'überschüssig, zuviel'
	V	ö̆rəγ 'überschüssig, zuviel'
	V	ärəγ 'getrennt, auseinander'
	DN	ȧr 'viel'		Ostjakisches:70,74,76
	DN	ĕrə 'Überschuss, zuviel'
	DN	ȧrȧ-: ȧrȧ-pĕrȧ 'auseinander, nach verschiedenen Seiten'
	O	ȧr 'viel'		Ostjakisches:70,74,76
	O	ȧrri 'getrennt, nach verschiedenen Seiten'
	Kaz	ara 'getrennt, nach verschiedenen Seiten'		Ostjakisches:70,74,76
	Ni	ărə 'überschüssig, zuviel'		Ostjakisches:70,74,76

manysi/vogul	TJ	är 'viel'		MSFOu:111:165, 127: 156 (Kannisto-Liimola)
	TJ	ärəw 'zu viel, mehr, sehr'
	So	ariγ 'zu viel, mehr, sehr'		MSFOu:111:165, 127: 156 (Kannisto-Liimola)

? magyar		öreg 'alt, bejahrt; der Alte, Greis'
	reg	'groß'
	ÚESz.	öreg

nyenyec	O	jīrī 'Großvater'		Juraksamojedisches:129

nganaszan		iri 'Großvater'		NyK:72:71 (Mikola)

szölkup	Ta	ĭrā 'Greis'
	Ta	irá 'Greis'
	Ta	ira 'Greis'
	Ta	iirэ 'früher, längst'
	Ta	iri̬ľ 'viel, lang'		Erd
	Ta	irael 'alt'
	Ta	iral 'alt'
	Tur	īrakota 'Greis, der Alter'	kota 'Haus'	MSFOu:122: 319 (Lehtisalo)
	TyM	ära 'vanhus; Greis, der Alte'		DonnMskr
	N	ärà 'Greis'
	N	ä̀rá 'Greis'
	N	ɑ̄ra 'Greis'
	N	irêl 'alt'
	N	irel 'alt'
	N	eräl 'alt'
	N	äral 'alt'
	N	ärál 'alt'
	N	ɑ̆·ral 'alt'
	NP	íir 'früher, längst'
	NP	iirə 'früher, längst'
	Ke	irá 'alt'

kojbál		джирдыганды 'прежде'		Janhunen, SW:27

? mator		ре-: ремджягды 'медведь'		Janhunen, SW:27

? tajgi		-era: mánd-era 'lupus'		Janhunen, SW:27

Magyarázat

A magyar g ritka névszóképző.

A 'sok' ~ 'nagy' ~ 'öreg, aggastyán' jelentésekhez vö. finn enää 'több, további', enempi 'több' ~ eno 'nagybácsi', lapp ɑ̄tnak 'sok' ~ œ̄no 'az anya testvére, anyai nagybácsi', osztják V eṇə, DN enə 'dick (V)' ~ 'vastag (DN)' ~ 'öregebb, legöregebb (DN)' (lásd *enä 'nagy, sok' U).

A magyar szó török jövevényszó lehet, vö. ócsuvas *irik, oszmán, kirgiz iri 'nagy, vastag', csagáj irik, ärik 'öreg, nagy'.

A magyar szót lásd még a *serä 'öreg, koros, idős' FU alatt.

Bibliográfia

Németh: MNy 17: 26 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Gombocz: MNy 3: 310 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Gombocz: MSFOu 30: 112 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Toivonen: NyK 50: 457 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Steinitz: NyK 60: 165 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Katz: NyK 73: 142 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Honti: NyK 74: 23-4 Anm, 76: 371 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 29
Janhunen: SW 27 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.