Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. utka U    'nyom, csapás'  de 'Spur'  en 'trail, track'



    UEW № 1096 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Jel


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákVɔγət 'Landenge (zwischen zwei Gewässern)'OL: 96,279
    DNoχət 'Landenge (zwischen zwei Gewässern)'OL: 96,279
    Ooχət 'Landenge (zwischen zwei Gewässern)'OL: 96,279
     
    manysi/vogulKUāχt 'Wasserstraße zwischen zwei Seen, von einem See zu einem Fluß führender Abfluß (Bach oder Fluß)'FUF: 18:83 (Kannisto)
    Pe̮kt 'Wasserstraße zwischen zwei Seen, von einem See zu einem Fluß führender Abfluß (Bach oder Fluß)'FUF: 18:83 (Kannisto)
    LOāγt 'исток'Kannisto, Mskr
    LOāγt 'протока'Romb
     
    magyar út 'Weg, Straße; Bahn; Lauf; Strecke, Route; Fahrt, Reise; Art, Weise'Akk. utat
    Altkét úttal 'zweimal'két 'zwei'
    ÚESz.út
     
    nyenyecOŋūʔ 'Spur, Weg'Gen. ŋūdan41
    Njŋut 'Spur, Weg'41
     
    enyecChurī 'Weg'41
    Buʔ 'Weg'Gen. udoʔ41
     
    ? nganaszan ŋoajā 'Weg'
     
    szölkupTawuettэ 'Weg, Spur'
    Jelwuettэ 'Weg, Spur'
    Tywat 'Weg'MSFOu: 49:78 (Donner)
    Kewattɒ 'Weg'
     
    kamassz aʒ́i 'Weg, Spur, Fußspur, Runzel'
     aći 'Weg, Spur, Fußspur, Runzel'
     aʒ́e 'Weg, Spur, Fußspur, Runzel'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A nganaszan jɑ̄ képző lehet.

    Az osztják γət, vogul kt, χt és a magyar ú arra utal, hogy az ugorban *tk > *kt hangátvetés történt; a magyar ú a k spirantizálódása útján keletkezett.

    A nganaszan ŋoajɑ̄ csak akkor tartozhat ide, ha benne az eredeti *tk nyomtalanul tűnt el.

    Budenz (NyK 7: 36) és Toivonen (Vir. 1918: 82) idevonta a lapp. N vuotte- 'látható nyom, állatok után maradt nyom' szót, amely azonban egy másik egyeztetéshez tartozik (lásd *watta- 'követ, nyomot követ, űz, hajt' U).

    Néhányan (Meskó és Pais: MNy. 37: 192—4) a magyar út 'út' szót az úsz- 'úszik' ige ú- alapszavának származékaként értelmezik. Ez a feltevés azonban nem valószínű, mivel az eredetiként feltett 'vízen való utazás' jelentés nem igazolható.




    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 215 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Hajdú: ALH 4: 34 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Steinitz: DEWO 49-50 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Györke: MNy 40: 13 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Klaproth--K.Donner: MSFOu 64: 30
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Mikola: NéprNytud 15-16: 48 = Néprajz és Nyelvtudomány. 1–, Szeged 1957– (Acta Univ. Szegediensis. Sectio enthnographica et linguistica).
    • Halász: NyK 24: 455 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: NyK 26: 16 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • N.Sebestyén : NyK 53: 267
    • Hajdú: NyK 55: 74 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Lakó: NyK 56: 39-40 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Toivonen: Vir 1918: 82 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.