Az Uralothek alapján |
finn | ui- 'schwimmen' | ||||||
észt | uju- 'schwimmen' | ||||||
reg | oju- 'schwimmen' | Wied | |||||
reg | ojo- 'schwimmen' | ||||||
számi/lapp | L | vuodja- 'schwimmen' | |||||
N | vuoggjâ- -j- 'schwimmen' | ||||||
Not | vuojje- 'schwimmen' | 1708 | |||||
Kld | vūjje- 'schwimmen' | 1708 | |||||
T | vi̊̄jji̊- (ı̊ѳ) 'schwimmen' | 1708 | |||||
K | vi̊̄jji̊- (ı̊ѳ) 'schwimmen' | ||||||
mordvin | E | uje- 'schwimmen' | |||||
M | uje- 'schwimmen' | ||||||
mari/cseremisz | KB | iä- 'schwimmen' | |||||
U | ija- 'schwimmen' | ||||||
B | ija- 'schwimmen' | ||||||
udmurt/votják | S | uj- 'schwimmen, zu Wasser fahren, schiffen' | |||||
K | u̇j- 'schwimmen, zu Wasser fahren, schiffen' | ||||||
K | u̇jasa vetlə̑- 'kriechen, gleiten' | Wichm [wotj] | |||||
G | ujal- 'schwimmen' | Wichm [wotj] | |||||
komi/zürjén | S | uj- 'waten (im Kote, Sumpf, in seichtem Wasser, im Wasser, durch den Fluß)' | |||||
P | uj- 'schwimmen' | Wol--Réd | |||||
PO | u̇j- 'schwimmen' | Wol--Réd | |||||
hanti/osztják | V | ot́- 'schwimmen' | 96 | ||||
DN | ut́- 'schwimmen' | 96 | |||||
Ko | üj- 'schwimmen, kriechen' | PD: 2845 | |||||
O | oś- 'schwimmen' | 96 | |||||
manysi/vogul | TJ | oj- 'schwimmen' | Kannisto, Mskr | ||||
KU | oj- 'schwimmen' | Kannisto, Mskr | |||||
P | wuj- 'schwimmen' | Kannisto, Mskr | |||||
LU | ujjāl- 'schwimmen' | FUF: 14:58,59,77 | |||||
So | uj- 'schwimmen' | Kannisto, Mskr | |||||
So | ujγal- 'schwimmen' | FUF: 14:58,59,77 | |||||
magyar | úsz- 'schwimmen' | ||||||
ÚESz. | úszik | ||||||
nyenyec | Lj | ŋū- 'schwimmen' | 44 | ||||
szölkup | Ta | uurn- 'schwimmen, sich baden' | DonnMskr | ||||
Tur | ūrk- 'schwimmen, sich baden' | MSFOu: 122:319 | |||||
TaU | ū- 'schwimmen, sich baden' | DonnMskr | |||||
Ty | ū- 'schwimmen, sich baden' | DonnMskr | |||||
Ke | uurn- 'schwimmen, sich baden' | DonnMskr |
Vö. altaji: mandzsu-tunguz *uju- 'úszik (madár)': mandzsu-tunguz uju-kta-, uńukta- , nanáj ońoan- .
Az észt u és o képző lehet, az osztják ť, ś (< *ć) és magyar sz elhomályosult gyakorító képző.
A cseremiszben az eredeti *u vagy *o a rákövetkező j hatására i hanggá változott.
A finn, észt és mordvin eredeti *u, a lapp, votják, zürjén és talán a cseremisz pedig *o hangra utal; a többi nyelv alapján *u és *o hang is feltehető.