Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. tȣ̈ U    'te'  de 'du'  en 'you (sg)'



    UEW № 1083 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: névmások


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn sinä 'du'Gen. sinun
     
    észt sina 'du'Gen. sinu
     
    számi/lappWfsdȧtnε 'du'
    Ndǭn ~ dǫn 'du'
    Ndū- ~ du 'du'
    Nottonn 'du'614
    Notton 'du'614
    Atonn 'du'614
    Aton 'du'614
    Kldtonn 'du'614
    Kldton 'du'614
    Ttonn 'du'614
    Tton 'du'614
    Ktonn 'du'
    Kton 'du'
     
    mordvinEton 'du'
    Mton 'du'
     
    mari/cseremiszKBtəń 'du'
    Utə̑j 'du'
    Utə̑jə̑ 'du'
    Btə̑ń 'du'
    Btə̑j 'du'
     
    udmurt/votjákSton 'du'Gen. tị̑nad
    Kton 'du'Gen. tə̑nad
    Gton 'du'Gen. tị̑nadWichm [wotj]
     
    komi/zürjénSte 'du'
    Pte 'du'
    POte 'du'
     
    magyar të 'du'Akk. tégëd
    ÚESz.te
     
    enyec toďi 'du'
     
    nganaszan tannaŋ 'du'
     
    szölkupTatat 'du'
    Btat 'du'
    Tytat 'du'DonnMskr
    Ketan 'du'
     
    kamassz tan 'du'
     
    kojbál танъ 'du'131: 147
     
    mator танъ 'du'a.a.O. ?????


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir tet 'te'; altaji: mongol *ti > či 'te', ta 'ti' ; indoeurópai *te, *tu̯e, *tū̆ : óind tvám 'te', óind te 'neked', latin tu .

    A finnben *ti- > si- hangváltozás történt.

    A magyar téged alak g eleme ugor *ŋ névmásképzőre vezethető vissza (vö. Liimola: FUF 28:24; lásd még *mȣ̈ 'én' U, *mȣ̈ 'mi' U, *sȣ̈ 'ő' FU, *tȣ̈ 'ti' U).

    A tőbeli magánhangzó nem vezethető vissza egyetlen finnugor előzményre. A finn, észt és cseremisz szavak eredeti *i, a zürjén és magyar szavak *e, valamint a votják o, i̮ (< őspermi *ȯ, *i̮) szintén eredeti palatális magánhangzóra utalnak. A lapp, mordvin és szamojéd szavak alapján eredeti veláris magánhangzó feltételezhető. Lehetséges, hogy az uráli alapnyelvben az egyes számú személyes névmásoknak két alakváltozatuk volt, egy palatális és egy veláris magánhangzójú (vö. Joki: FUFA 32: 48).



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 17, 196-7, 202-3, 210-1, 282 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Jacobsohn: ArUgrof 25 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
    • Munkácsi: Budenz-Alb 248-9
    • Révai: ElGr 358 = Révai, Nicolaus, Elaboratior Grammatica Hvngarica. I2–II2, Pest 1806; III, [hrsg. von Simonyi, Zsigmond] Budapest 1908.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Jensen: Hirt-Festschr 2: 35
    • Collinder: IUrSprg 55 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 32 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Collinder: JukUr 71 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
    • Fábián: MNyszet 1: 273 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Hunfalvy: MNyszet 3: 300, 4: 82 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 192 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 267 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Ahlqvist: Suomi 1863: 43-4
    • Janhunen: SW 147 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Angere: UrJukFr 67 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.