Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. tȣ̈ U    'te'  de 'du'  en 'you (sg)'



    UEW № 1083 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: -


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  sinä 'du'Gen. sinun
     
    Estnisch  sina 'du'Gen. sinu
     
    SaamiWfsdȧtnε 'du'
    Ndǭn ~ dǫn 'du'
    Ndū- ~ du 'du'
    Nottonn 'du'614
    Notton 'du'614
    Atonn 'du'614
    Aton 'du'614
    Kldtonn 'du'614
    Kldton 'du'614
    Ttonn 'du'614
    Tton 'du'614
    Ktonn 'du'
    Kton 'du'
     
    MordwinischEton 'du'
    Mton 'du'
     
    Mari/TscheremissischKBtəń 'du'
    Utə̑j 'du'
    Utə̑jə̑ 'du'
    Btə̑ń 'du'
    Btə̑j 'du'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSton 'du'Gen. tị̑nad
    Kton 'du'Gen. tə̑nad
    Gton 'du'Gen. tị̑nadWichm [wotj]
     
    Komi/SyrjSte 'du'
    Pte 'du'
    POte 'du'
     
    Ungarisch të 'du'Akk. tégëd
     
    Enetsisch/Jenissej-Samojedisch toďi 'du'
     
    Tawgy tannaŋ 'du'
     
    SelkupischTatat 'du'
    Btat 'du'
    Tytat 'du'DonnMskr
    Ketan 'du'
     
    Kamassisch tan 'du'
     
    Koibalisch танъ 'du'131: 147
     
    Motorisch танъ 'du'a.a.O. ?????


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir tet 'te'; altaji: mongol *ti > či 'te', ta 'ti' ; indoeurópai *te, *tu̯e, *tū̆ : óind tvám 'te', óind te 'neked', latin tu .

    A finnben *ti- > si- hangváltozás történt.

    A magyar téged alak g eleme ugor *ŋ névmásképzőre vezethető vissza (vö. Liimola: FUF 28:24; lásd még *mȣ̈ 'én' U, *mȣ̈ 'mi' U, *sȣ̈ 'ő' FU, *tȣ̈ 'ti' U).

    A tőbeli magánhangzó nem vezethető vissza egyetlen finnugor előzményre. A finn, észt és cseremisz szavak eredeti *i, a zürjén és magyar szavak *e, valamint a votják o, i̮ (< őspermi *ȯ, *i̮) szintén eredeti palatális magánhangzóra utalnak. A lapp, mordvin és szamojéd szavak alapján eredeti veláris magánhangzó feltételezhető. Lehetséges, hogy az uráli alapnyelvben az egyes számú személyes névmásoknak két alakváltozatuk volt, egy palatális és egy veláris magánhangzójú (vö. Joki: FUFA 32: 48).



    Literatur
    • Gyarm: Aff 17, 196-7, 202-3, 210-1, 282 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Jacobsohn: ArUgrof 25 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
    • Munkácsi: Budenz-Alb 248-9
    • Révai: ElGr 358 = Révai, Nicolaus, Elaboratior Grammatica Hvngarica. I2–II2, Pest 1806; III, [hrsg. von Simonyi, Zsigmond] Budapest 1908.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Jensen: Hirt-Festschr 2: 35
    • Collinder: IUrSprg 55 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 32 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Collinder: JukUr 71 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
    • Fábián: MNyszet 1: 273 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Hunfalvy: MNyszet 3: 300, 4: 82 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 192 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 267 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Ahlqvist: Suomi 1863: 43-4
    • Janhunen: SW 147 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Angere: UrJukFr 67 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.