Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. tumte- U    'érez, megérint, megtapint'  de 'fühlen, anrühren tasten, betasten'  en 'feel, touch, finger '



    UEW № 1077 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Tastgefühl


    Set of correspondences
     
    Finnish tunte- 'fühlen, empfinden, verspüren, merken, wahrnehmen; kennen, erkennen, wissen'
     
    Estonian tunde- 'empfinden, fühlen, merken, erkennen, kennen, sich verstehen auf etw.'
     
    Saami/LappishWfstȧ͕bȧ͕tȧ- 'kennen, fühlen, spüren'2582
    WfsDȧmtɛ̮- 'kennen, fühlen, spüren'
    Ndǫwˈdâ- -wd- 'know; perceive, sense, understand, know about, be able to find out what something is; have presentiment of; acknowledge, admit'
    Kotoʙ̄dt̄ɒ- 'kennen'T.I.Itkonen, WbKKlp: 609 (I. T. Itkonen)
    Nottoʙ̄dt̄ɒ- 'kennen'T.I.Itkonen, WbKKlp: 609 (I. T. Itkonen)
    Atomtѳ- 'verstehen'710
    Kldtom̄dtɒ- 'kennen'T.I.Itkonen, WbKKlp: 609 (I. T. Itkonen)
    Ktomtѳ- 'verstehen'
     
    Udmurt/VotyakStod 'Wissen, Kenntnis, Gedächtnis'
    Stod- 'wissen, verstehen etw.'
    Stodmaśki̮- 'различатся, виднеться; познакомиться'URS
    Ktod- 'wissen, verstehen etw.'
    Gtodị̑- 'wissen, kennen, erfahren'Wichm [wotj]
     
    Komi/ZyryanSte̮d : te̮d vi̮le̮ uśi 'kam ins Gedächtnis'
    Ste̮d- 'wissen, kennen, erkennen, erfahren'
    Sti̮dal- 'sichtbar sein'
    Ste̮dve̮ uśis 'kam mir ins Gedächtnis;'
    Ste̮d- 'wissen kennen, erkennen, erfahren'
    Pti̮dav- 'sichtbar sein'
    Pte̮dve̮ uśis 'kam mir ins Gedächtnis'
    Pte̮d- 'wissen, kennen, erkennen, erfahren'
    POtȯd- 'wissen'
    POtu̇da·l- 'sichtbar sein'
     
    Hungarian tud- 'wissen, kennen; imstande, fähig sein'
     
    Nenets/YurakOtumtā- 'kennen'498
     
    Enets tudda- 'erfahren, erraten'
     
    Nganasan tụmtụʔa- 'erraten'
     
    Kamassian tə̑mnə- 'erraten'
     
    Koibal tymne- 'wissen'Beitr: 85
     
    Mator тумдуджyгyрамъ 'примечаю'Janhunen, SW: 167
     тундромaмъ 'знакомлюсь'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A zürjén alakok közül az első szótagi i̮-t tartalmazó ti̮dal- alak utal szabályos magánhangzó-megfelelésre. A szóhasadással keletkezett zürjén ti̮dal- 'látható' ~ te̮d-, votják tod- 'tud' alakok egyrészt az őspermi *i̮ megmaradásával, másrészt *i̮ > *ȯ > zürjén e̮, votják o hangváltozással magyarázhatók.

    A permi névszói alakok — votják tod 'tudás, ismeret', zürjén te̮d: t. vi̮le̮ uśi 'eszébe jut' — valószínűleg másodlagosak. Mivel a többi rokon nyelvben a szó csak igei alakban van meg, eredeti alapnyelvi nomenverbumtő nem feltételezhető.

    A feltett eredeti jelentésből keletkezhetett a 'tud, ismer, ért' jelentés az összes nyelvben. További jelentésbeli párhuzamokhoz lásd a *muja- 'megérint, tapint' FU szócikket. A votják tod-, zürjén ted- 'tud' ~ votják todmaśki̮-, zürjén ti̮dal- 'látható' jelentésviszonyhoz vö. osztják DN wo- 'lát' ~ 'tud, ismer' (> *wȣjɜ- 'lát' U), latin vidēre 'lát' ~ német wissen 'tud'.



    Bibliography
    • Gyarm: Aff 107, 108, 109, 110, 167, 204-5, = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 85 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Sajn: Dem 65 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Lehtisalo: FUF 21: 50 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 77 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 63 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Bergsland: JSFOu 61/2: 14 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • E.Itkonen: LpChr 100.00 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 237 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 263 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 65: 372, 68: 95 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Castrén: Suomi 1845: 183
    • Lindström: Suomi 1852: 97
    • Janhunen: SW 167 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 423b = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.