Az Uralothek alapján |
finn | muista- 'sich erinnern, verstehen, kennel, kunna, können' | ||||||
olonyeci | muja- 'kosten' | FUF: 18:181 (Gen. mitg. Toivonen) | |||||
vepsze | mui̯a- 'probieren, tasten mit den Händen, den Füßen, mit der Zunge' | FUF: 18:181 (Setälä mitg. Toivonen) | |||||
észt | mõista- 'verstehen, fassen, begreifen, einsehen, merken, erraten, empfinden, bedeuten, einen Sinn haben, urteilen, zuerkennen, zusprechen' | ||||||
lív | mo͕ìst- 'verstehen, merken' | Kett [liv] | |||||
számi/lapp | N | muiˈtet- 'recall, recollect' | < finn | ||||
mordvin | E | muje- 'finden' | |||||
M | muje- 'finden' | ||||||
mari/cseremisz | KB | moa- 'finden' | |||||
U | mua- 'finden' | ||||||
B | mua- 'finden' | ||||||
udmurt/votják | S | majalt- 'abwischen, abwendeln (z.B. den Staub vom Tisch)' | |||||
K | maď- 'erzählen, Märchen sagen, ein Rätsel aufgeben' | ||||||
G | maď 'Rätsel' | ||||||
komi/zürjén | S | mojd-ki̮l 'Märchen' | ki̮l 'Zunge, Sprache, Rede, Wort' | ||||
S | mojd- 'Märchen erzählen' | ||||||
S | moď- 'schwatzen plaudern, Leeres reden; vor sich hin murren' | ||||||
PO | moď 'Märchen' | ||||||
hanti/osztják | V | mujwəti̮ 'Rätsel, Los' | Ostjakisches: 500 | ||||
DN | mojəptə 'Rätsel' | ||||||
DN | mojəptə- 'raten lassen, ein Rätsel aufgeben' | ||||||
Ni | mŭjəptə 'Rätsel' | ||||||
Ni | mŭjəptə 'raten lassen' | ||||||
manysi/vogul | N | mōjt 'Sage' | < komi/zürjén | ||||
? magyar | mutat- 'zeigen, vorzeigen, sehen lassen; bezeigen, erweisen; hinweisen, deuten' | ||||||
reg | mútat- 'zeigen, vorzeigen, sehen lassen; bezeigen, erweisen; hinweisen, deuten' | ||||||
ÚESz. | mut |
Az osztják wəti̮, əptə deverbális névszóképző. A magyar mutat- csak akkor vonható ide, ha tat eleme műveltető képzőbokor.
A finn u hanggal szemben a lívben és az észtben eredeti *o tehető fel. A finn u ~ őspermi *o (> zürjén o ~votják a) megfelelés szórványos, és a második szótagi *a hatásával függhet össze (nyílásfok utáni hangrendi illeszkedés). A magyarban a *j eltűnése hossz ú hangot eredményezett, amely később rövidült.
Az eredeti jelentésből, amely a vepszében és votjákban megőrződött, egyrészt 'megízlel' (olonyeci, vepsze), másrészt 'megért, tud, ismer, emlékszik' (finn, észt, lív) jelentés fejlődhetett. A volgai nyelvek '(meg)talál' jelentése az eredeti konkrét jelentésre megy vissza. A permi nyelvek és az osztják 'találós mesét felad' (→ 'mese; mesél') jelentése a '(meg)talál' jelentés alapján érthető. A magyar szavak jelentésváltozása a következőképpen történhetett: 'megérint, megtapint' → 'megért, tud, ismer, emlékszik' → (műveltető képzővel) 'megértet, tudat, emlékeztet, figyelmeztet, int' → 'mutat'. A jelentésekhez vö. finn osata 'tud, ismer, ért' ~ osoittaa 'mutat, megmutat' (SKES); latin monstrɑ̄re 'mutat, megmutat' ~ monēre 'figyelmeztet, int' ~ meminisse 'emlékszik', litván iš-manaũ, -manýti 'ért, gondol' (Walde, LatEtWb.3); német weisen '(meg)mutat' ~ Weise 'mód' ~ wissen 'tud' (Kluge, DtEtWb. 18); ír taisfennin 'mutat' ~ finn- 'tud'; vö. még Buck, A Dictionary of Selected Synonyms in the Principal Indo-European Languages. Chicago, 1949: 1045.
A nyenyec muʔeu 'tart, használ, gondoz' (Setälä: FUFA 12: 37, JSFOu. 30/5: 63) jelentéstani okokból nem tartozik ide.