Uralonet

tuktɜ U 'keresztfa, keresztléc a csónakban' de 'Querholz, Querleiste (im Boote)' en 'cross-bar in a boat '

UEW № 1072 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Épületrészek. Eszközök részei, Út

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


számi/lapp	Friis	totko 'cotae sive statumia cymbarum et navigiorum'		Friis

mari/cseremisz	KB	tə̑ktə̑ 'Spant, Rippe'

komi/zürjén		sti̮k 'перекладина, поперечина (напр. в оконной раме, между ножками стула)'
	Ud	ti̮k 'Querholz (z. B.zwischen den Stuhlbeinen), Querleiste, die Querleistenam Fensterrahmen, Fensterkreuz'
	Ud	ti̮k 'перекладина, поперечина (напр. в оконной раме, между ножками стула)'
	I	toχot 'перекладника на носу лодки'	< hanti/osztják
	Vm	ti̮k 'перекладина, поперечина (напр. в оконной раме, между ножками стула)'

hanti/osztják	V	tŏγət 'dünnes Querholz, Leiste im Boot, die verhindert, daß das Boot zusammenfällt'		983-4
	DN	tŏχət 'dünnes Querholz, Leiste im Boot, die verhindert, daß das Boot zusammenfällt'		983-4
	O	tŏχət 'Querholz des Einbaums (wird auch in Booten beim Transport von Bäumen u. a. gebraucht)'		983-4

manysi/vogul	KU	toχt 'Querholz des Kahnes'		WV: 74
	P	tokt 'Querholz des Kahnes'		WV: 74
	So	toχət 'Querholz des Kahnes'		WV: 74

magyar		tat 'Achterschiff, Hinterschiff; az egy fatörzsből vájt csónak belsejében (a közepén és a faránál) erősítésül meghagyott keresztben fekvő rész, amely ülőhelyül is szolgál; zur Verstärkung des Einbaumes dienender, in die Quere gehender Holzbeil (in der Mitte und am hinteren Teil), der zugleich als Sitzplatz dient'
	ÚESz.	tat

nyenyec	O	tade 'Querholzim im Kanu'		467

szölkup	Ty	tāte̮ 'penkki veneessä; Bank im Boot'		Janhunen, SW: 149 (Donner, mitg. Janhunen)

Magyarázat

Syrj. s in sti̮k ist sekundär, es ist möglicherweise durch den Einfluß von russ. cтык zu erklären.

Kalima (Vir. 1928: 106—7) stellte finn. tehdas: venheen t. 'rummet imellan vrängerna i båten' hierher. Finn. tehdas ist jedoch ein germ. Lehnwort (SKES).

Ostj. (PD 2577) J toweл 'Querholz im Boot' kann wegen des auslautenden ʌ nicht mit ostj. toγət, toχət zusammengehören (Rédei: NyK 76: 365).

Bibliográfia

ÁKE 591 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
Collinder: CompGr 84 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Munkácsi: Ethn 4: 270 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
Steinitz: FgrVok 24 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
Wichmann: FUF 14: 110 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Lehtisalo: MSFOu 58: 121-2 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Uotila: MSFOu 65: 286 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Munkácsi: NyK 25: 271 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: NyK 66: 10 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Chelimskij: SFU 12: 131 = Советское Финноугроведение. Soviet Finno-Ugric Studies. Sowjetische finnisch-ugrische Sprachwissenschaft. Linguistique finno-ougrienne soviétique. 1–, Tallinn, 1965–.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.