anhand von Uralothek |
Finnisch | tuo- 'holen, bringen, herbringen, führen, einführen' | ||||||
Estnisch | too- 'holen, bringen, herbeibringen' | ||||||
tuu- 'holen, bringen, herbeibringen' | |||||||
? Saami | Wfs | tŭ͕ŏ͕kkɛ̮- 'verkaufen' | Wfs: 2668 | ||||
S | duok(ə- 'vendre' | Nielsen-Festskr: 34 | |||||
Mordwinisch | E | tuje- 'bringen, holen' | |||||
E | tuvo- 'bringen, holen' | Ahlqvist, MMdGr | |||||
M | tuje- 'bringen, holen' | Ahlqvist, MMdGr | |||||
M | tu- 'bringen, holen' | Ahlqvist, MMdGr | |||||
Chanti/Ostjakisch | V | tu- 'holen, bringen' | OL:139 | ||||
DN | tu- 'holen, bringen' | OL:139 | |||||
O | tu- 'holen, bringen' | OL:139 | |||||
? Mansi/Wogulisch | TJ | tōl- 'holen' | Kannisto, mitg. Steinitz, WogVok. 208 | ||||
KM | tūl- 'holen' | Kannisto, mitg. Steinitz, WogVok. 208 | |||||
P | tūl- 'bringen, führen, tragen (irgendwohin); ein Schauspiel aufführen' | Volksdichtung: 116:298 | |||||
LU | tūl- 'holen' | Kannisto, mitg. Steinitz, WogVok. 208 | |||||
So | tūl- 'holen' | Kannisto, mitg. Steinitz, WogVok. 208 | |||||
? Ungarisch | toj- 'Eier legen' | ||||||
reg | tojomán 'Ei' | ||||||
Alt | tojomány 'Ei; Erfindung' | ||||||
Nenetsisch | O | tā- 'geben, bringen' | 476 | ||||
Enetsisch/Jenissej-Samojedisch | Ch | tera- 'holen, bringen' | 476 | ||||
B | teda- 'holen, bringen' | 476 | |||||
Tawgy | tāda'a- 'bringen, holen' | 476 | |||||
tatujua- 'bringen, holen' | |||||||
Selkupisch | Ta | tatti̮- 'tragen, liefern, befördern, bringen' | Erd | ||||
N | tăďa- 'tragen, liefern, bringen' | Erd | |||||
NP | taatara- 'holen' | Erd | |||||
Ke | tanna- 'tragen, liefern, bringen' | Erd | |||||
Kamassisch | det- 'bringen, geben' | ||||||
tet- 'bringen, geben' |
Vö. jukagir tadi 'ad'; indoeurópai *deh₃- 'ad': óind da-dɑ̄ti 'adott, van', latin dare 'ad', hettita dɑ̄- 'vesz'.
A vogul l, enyec ra, da, nganaszan daʔa, tujua, szölkup ti̮, ďa, ta-ra és kamassz t képző.
A lapp szó idetartozása egyrészt szűk nyelvjárási elterjedtsége miatt, másrészt pedig jelentéstani okokból bizonytalan.
A vogul tōl-, tūl- alak a tō-, tū- 'bemegy' ige (< *soŋe- 'bemegy, benyomul' U) l képzős származéka.
Ha a magyar toj- ige idetartozik, akkor a j hiátustöltő hang.
A magyar toj- ige idevonása több okból bizonytalan. Ha a fenti szócsaládhoz tartozik, 'hoz, ad' → 'tojást hoz, ad (tojik)' jelentésszűkülés történhetett. Vö. magyar hoz- 'hoz, ad' ~ (Pázmány) elhozás: az asszony várja az ő elh. 'a nő várja a szülését'; észt too- 'hoz, ad' ~ muna too- 'tojást tojik'; zürjén vaj- 'hord, hoz' ~ 'fektet, tesz (tojást), kölykezik'.
A magyar szó származtatásának további két változata lehetséges:
1. Talán bolgár-török jövevényszó, vö. altaji, teleut, kirgiz, kazáni-tatár tū- (< toγ-); csuvas tu- tɑ̆v- 'szül, tojást tojik, születik' (Vámbéry: NyK 8: 80; K. Palló: MNy. 69: 216). A magyar j hangot a törökből való származtatás esetén is hiátustöltő hangnak kell tekinteni az eredeti török γ helyén.
2. A magyar toj- a tol- (elavult toly-, nyj. toj-) 'tol, lök, taszít' alakváltozata lehet (Horger, MSzav. 171; NyH7; SzófSz.; Benkő, LyTört. 10,71; FUV ?-lel). Hangtanilag csak akkor fogadható el, ha szó eleji j > ly > j változás történt (SzófSz; Benkő: a.a.O). Horger (a.a.O.) és Pais (NyIOK 7: 114) l > ly > j hangváltozást tételezett fel, ami kevéssé valószínű (lásd még *tojɜ- 'lök' FU).