Uralonet

toγe- U 'hoz, hord, ad' de 'bringen, holen, geben' en 'bring, carry, give '

UEW № 1061 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Gebe. Kauf, Tragen

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch		tuo- 'holen, bringen, herbringen, führen, einführen'

Estnisch		too- 'holen, bringen, herbeibringen'
		tuu- 'holen, bringen, herbeibringen'

? Saami	Wfs	tŭ͕ŏ͕kkɛ̮- 'verkaufen'	Wfs: 2668
	S	duok₍ə- 'vendre'	Nielsen-Festskr: 34

Mordwinisch	E	tuje- 'bringen, holen'
	E	tuvo- 'bringen, holen'	Ahlqvist, MMdGr
	M	tuje- 'bringen, holen'	Ahlqvist, MMdGr
	M	tu- 'bringen, holen'	Ahlqvist, MMdGr

Chanti/Ostjakisch	V	tu- 'holen, bringen'	OL:139
	DN	tu- 'holen, bringen'	OL:139
	O	tu- 'holen, bringen'	OL:139

? Mansi/Wogulisch	TJ	tōl- 'holen'	Kannisto, mitg. Steinitz, WogVok. 208
	KM	tūl- 'holen'	Kannisto, mitg. Steinitz, WogVok. 208
	P	tūl- 'bringen, führen, tragen (irgendwohin); ein Schauspiel aufführen'	Volksdichtung: 116:298
	LU	tūl- 'holen'	Kannisto, mitg. Steinitz, WogVok. 208
	So	tūl- 'holen'	Kannisto, mitg. Steinitz, WogVok. 208

? Ungarisch		toj- 'Eier legen'
	reg	tojomán 'Ei'
	Alt	tojomány 'Ei; Erfindung'

Nenetsisch	O	tā- 'geben, bringen'	476

Enetsisch/Jenissej-Samojedisch	Ch	tera- 'holen, bringen'	476
	B	teda- 'holen, bringen'	476

Tawgy		tāda'a- 'bringen, holen'	476
		tatujua- 'bringen, holen'

Selkupisch	Ta	tatti̮- 'tragen, liefern, befördern, bringen'	Erd
	N	tăďa- 'tragen, liefern, bringen'	Erd
	NP	taatara- 'holen'	Erd
	Ke	tanna- 'tragen, liefern, bringen'	Erd

Kamassisch		det- 'bringen, geben'
		tet- 'bringen, geben'

Erklärung

Vö. jukagir tadi 'ad'; indoeurópai *deh₃- 'ad': óind da-dɑ̄ti 'adott, van', latin dare 'ad', hettita dɑ̄- 'vesz'.

A vogul l, enyec ra, da, nganaszan daʔa, tujua, szölkup ti̮, ďa, ta-ra és kamassz t képző.

A lapp szó idetartozása egyrészt szűk nyelvjárási elterjedtsége miatt, másrészt pedig jelentéstani okokból bizonytalan.

A vogul tōl-, tūl- alak a tō-, tū- 'bemegy' ige (< *soŋe- 'bemegy, benyomul' U) l képzős származéka.

Ha a magyar toj- ige idetartozik, akkor a j hiátustöltő hang.

A magyar toj- ige idevonása több okból bizonytalan. Ha a fenti szócsaládhoz tartozik, 'hoz, ad' → 'tojást hoz, ad (tojik)' jelentésszűkülés történhetett. Vö. magyar hoz- 'hoz, ad' ~ (Pázmány) elhozás: az asszony várja az ő elh. 'a nő várja a szülését'; észt too- 'hoz, ad' ~ muna too- 'tojást tojik'; zürjén vaj- 'hord, hoz' ~ 'fektet, tesz (tojást), kölykezik'.

A magyar szó származtatásának további két változata lehetséges:

1. Talán bolgár-török jövevényszó, vö. altaji, teleut, kirgiz, kazáni-tatár tū- (< toγ-); csuvas tu- tɑ̆v- 'szül, tojást tojik, születik' (Vámbéry: NyK 8: 80; K. Palló: MNy. 69: 216). A magyar j hangot a törökből való származtatás esetén is hiátustöltő hangnak kell tekinteni az eredeti török γ helyén.

2. A magyar toj- a tol- (elavult toly-, nyj. toj-) 'tol, lök, taszít' alakváltozata lehet (Horger, MSzav. 171; NyH⁷; SzófSz.; Benkő, LyTört. 10,71; FUV ?-lel). Hangtanilag csak akkor fogadható el, ha szó eleji j > ly > j változás történt (SzófSz; Benkő: a.a.O). Horger (a.a.O.) és Pais (NyIOK 7: 114) l > ly > j hangváltozást tételezett fel, ami kevéssé valószínű (lásd még *tojɜ- 'lök' FU).

Literatur

Beitr 296 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Steinitz: FgrVok 45 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
Setälä: FUFA 12: 41, 42 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
Jensen: Hirt-Festschr 2: 177
Collinder: IurSprg 70 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
Setälä: JSFOu 30/5: 68 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
K.Sal : MNy 66: 97
Joki: MSFOu 151: 331 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 137, 222 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Bergsland: Nielsen-Festskr 34.00
Halász: NyK 23: 262 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: NyK 79: 206 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Castrén: Suomi 1845: 182
Lindström: Suomi 1852: 97
Genetz: Suomi 1899: 12
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Angere: UrJukFr 50 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.
Genetz: VähKirj 30: 12 = Vähäisiä Kirjelmiä. Suom. Kirj. Seura. 1–, Helsinki 1885.
VglWb 1: 509 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
Anderson: Wandl 202-3, 205 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VIIî série. Tome XL, No 2 et dernier).
Krejnovič: Юкагирский язик 237