anhand von Uralothek |
Finnisch | terä 'Schneide, Schärfe, Spitze, Gipfel' | ||||||
Estnisch | tera 'Schneide, Spitze' | ||||||
Saami | N | dœrre -œ̄r- 'edge-side, the whole of the thin part of an axe' | |||||
N | tierre 'Klinge (eines Messers)' | ||||||
Not | tieᵢrr 'Klinge (eines Messers)' | 617 | |||||
Kld | tieᵢrr 'Klinge (eines Messers)' | 617 | |||||
T | tierre 'Klinge (eines Messers)' | 617 | |||||
Mari/Tscheremissisch | KB | ter 'Schneide' | |||||
U | tür 'Schneide' | ||||||
B | tür 'Schneide' | ||||||
Wotjakisch/Udmurtisch | S | tir 'Axt, Beil' | |||||
K | ter 'Axt, Beil' | ||||||
G | tir 'Axt, Beil' | Wichm [wotj] | |||||
Ungarisch | tőr 'Dolch; (veralt.) Schwert; Pfrieme' |
A votják 'fejsze, balta' és magyar 'tőr' jelentések a feltett eredeti jelentésből világosan érthetők.
Toivonen (FUF 21: 126) szerint a magyar tőr inkább a mordvin E toro, M tor 'szablya' szavakkal egyeztethető, annak ellenére, hogy Paasonen (közli Toivonen: a.a.O.) a szót a finn tuura 'jégcsákány' szóval hozza kapcsolatba. Toivonen lehetségesnek tartja, hogy a mordvin toro korábban palatális hangrendű volt. Ez azonban nem fogadható el, mivel az o ilyen mássalhangzó-környezetben veláris magánhangzóra megy vissza.
A SzófSz. a magyar tőr szót — bár kérdőjellel — a magyar (elavult) töv- 'szúr' (~ tűz- 'tűz, felszúr') igéből származtatja. Ez nem fogadható el, mivel finnugor *r deverbális névszóképző nincsen.
A magyar tőr szónak kaukázusi nyelvekből való származtatása (vö. lák tur, csecsen t̀ur 'kard, szablya' (ÁKE 609; Simonyi: Nyr. 43: 385; Mészáros: NéNy. 8: 107) nem fogadható el.