Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. tekɜ- FU    'lök'  de 'stoßen'  en 'thrust (v), push'



    UEW № 1045 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Mozgásba hoz. Taszít


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn työntä- 'stoßen, schieben; mühsam streben; ausschicken, entsenden'
     
    ? udmurt/votjákStuj- 'stecken, hineinstecken'
    Uftu̇j- 'stecken, hineinstecken'
     
    komi/zürjénLutoj- 'zerstoßen, stampfen; zerstampfen, stoßen, schieben'
    Udtoj- 'zerstoßen, stampfen, stoßen, zerstampfen, schieben'
    POtu̇·j- 'stoßen'
     
    hanti/osztjákVtökən- 'sich füllen, voll werden'978, 979
    Vjtöki- 'stopfen, dichten (ein Boot, ein Haus)'978, 979
    DNtekəptə- 'füllen, vollgießen'978, 979
    Otokən- 'sich füllen, voll werden'978, 979
    Kaztekən- 'sich füllen, voll werden'978, 979
     
    manysi/vogulTČtäw- 'pistää, työntää, tunkea; stechen, stoßen, drängän'Vir: 1973: 167
    KMtäγ- 'pistää, työntää, tunkea; stechen, stoßen, drängän'Vir: 1973: 167
    Ptǟw- 'pistää, työntää, tunkea; stechen, stoßen, drängän'Vir: 1973: 167
    Sotaγ- 'pistää, työntää, tunkea; stechen, stoßen, drängän'Vir: 1973: 167
    Sotuj- 'stoßen, stampfen; толкать'< komi/zürjén
     
    magyar tűz- 'anstecken, aufstecken; steppen, nadeln, bestechen, aussticken; stechen, brennen (Sonne)'
     tövis 'Dorn, Stachel'
     tű 'Nadel'
    Altbetöv- 'tief eindringen'
    ÚESz.tövik
    ÚESz.tövis
    ÚESz.tű
    ÚESz.tűz


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A finn ntä, osztják i, n, pt és magyar z képző.

    Ha a permi szavak alapján feltett őspermi *o̭ finnugor *o hangra megy vissza, akkor azok a magyar tol- 'tol' ige megfelelői lehetnek (lásd *tojɜ- 'lök' FU).

    A magyar tű 'tű' az (elavult) töv- ige ő igenévképzős származéka (Szarvas: Nyr. 21: 195; TMNy 330; Simonyi: Nyr. 32: 352; Melich: MNy. 7: 267; Horger, MSzav. 174; SzófSz.).

    Simonyi (Nyr. 32: 254) kérdőjellel idevonta a finn tykki- 'kopog, kopogtat, csipeget stb.' és cseremisz tükala- 'lök' igét. Ezek azonban hangtani és részben jelentéstani okokból nem tartozhatnak ide.

    A magyar tűz- ige törökből való származtatása elutasítandó (vö. dik- 'szúr').




    Bibliográfia
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Uotila: FUF 26: 178 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Liimola: FUF 39: 269 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • K.Sal : MNy 66: 97
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Paasonen: NyK 41: 378 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Simonyi: Nyr 32: 354 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Uotila: SyrjChr 161 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Liimola: Vir 1937: 166 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Anderson: Wandl 146-7 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).