Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. täwe U    'tüdő'  de 'Lunge'  en 'lungs '



    UEW № 1043 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Testrészek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finnregtävy 'Lunge'
    regtäky 'Lunge'
    regtäty 'Lunge'
     
    észt täü 'Lunge'
     tävi 'Lunge'
     
    mordvinEt́eviľav 'Lunge'MSFOu: 22:47 (Paasonen)
    Mt́evlav 'Lunge'PaasChrest +Reguly
    Mtevlal 'Lunge'Reg [ostj]
     
    udmurt/votjákSti̮ 'Lunge'
    Ktu̇ 'Lunge'
     
    komi/zürjénSti̮ 'Lunge'
    Pti̮ 'Lunge'
     
    magyar tüdő 'Lunge'
    reg?tidő 'Lunge'
    reg?kidő 'Lunge'
    ÚESz.tüdő
     
    nyenyecOt́īwāk 'Lunge'511
     
    enyec t́īji 'Lunge'
     
    nganaszan t́ieińda 'Lunge'
     
    szölkupNPtyymiektэ 'Lunge'
    Ketyymäktä 'Lunge'
     
    kamassz tu 'Lunge'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A mordvin ĺav, lav, lal és talán a magyar dő képzőbokor. A nyenyec wɑ̄k, nganaszan ńda és szölkup mäktä képző.

    A finn tävy szó *täve: *täv > *täü > *tävü hangváltozással keletkezett, a täty és täky pedig másodlagos alakok.

    A permi nyelvekben *w előtti finnugor *ä > korai őspermi *ü > permi i̮ hangváltozás feltételezhető.

    Ha a magyar tüdő szó idetartozik, akkor a magyar ü (< *ű), (nyj.) i (< *í) az *äw mássalhangzójának vokalizálódásával keletkezhetett. A magyar tüdő idetartozása azonban nagyon bizonytalan, mivel ez lenne az egyetlen adat a dő képzőbokorra.

    A lapp dađve 'lép (fn)', amelyet többen tévesen vontak ide, a magyar lép szó megfelelője lehet (lásd *läppɜ (δäppɜ stb.) 'lép (fn)' FU, ? U).



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 377 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Sajn: Dem 112 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • E.Itkonen: FUF 30: 34, 44, 31: 302 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Äimä: FUF 6: 182 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: Htört2 50, 94-5 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Csűry: MNy 35: 86 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Horger: MNy 38: 198 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Benkő: MNy 53: 279 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MUSz 239 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Halász: NyK 23: 263 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: NyK 23: 91 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Lindström: Suomi 1852: 99
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 421 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.