Uralonet

tä, te, ti U 'ez' de 'dieser' en 'this '

UEW № 1034 By No.: << Previous Next >> New search

Lexical field: -

Set of correspondences


Finnish			tämä 'dieser'
			tähän 'hierher, her'
			tässä 'hier, hierbei'

Estonian			tema 'er, sie, es'
	reg		temä 'er, sie, es'

Saami/Lappish	L		tat ~ tah 'der die, das; dieser, -e,-es; er, sie, es'
	L		tiehki 'hierher'
	L	?	tāt ~ tāh 'dieser, -e, -es, der (die, das) hier'
	N		dât 'this (here)'
	N		dei'kĕ ~ deikĕ ~ dei'kâ 'hierher'
	N		die 'there (nearer the person addressed than than the speaker)'
	N		diet 'that (nearer the person addressed than the speaker or that which the person addressed is looking at or thinking about)'
	N	?	dā 'here (nearer to the speaker than to the person addressed)'
	N	?	dāt (dā-) 'this (here)'
	Not		tѳht 'der, jener'			Kuollan:591
	Not	?	taht 'dieser'			Kuollan:590:571
	A		tѳt 'der, jener'			Kuollan:591
	A	?	tāt 'dieser'			Kuollan:590:571
	A	?	tat 'dieser'			Kuollan:590:571
	Kld		tѳtt 'der, jener'			Kuollan:591
	Kld	?	tātt 'dieser'			Kuollan:590:571
	T		taǫtte 'der, jener'			Kuollan:591
	T		tā_itte 'dieser'			Kuollan:590:571

Mordvin	E		t́e 'dieser'
	E		t́ese 'hier'
	E		t́ija 'hier (vorüber)'
	E		t́eke 'eben dieser'
	E		t́et́e 'eben dieser'
	E		t́esa 'hier'
	M		t́ä 'dieser'
	M		t́asa 'hier'
	M		t́ijä 'hier (vorüber)'
	M		t́akă 'eben dieser'
	M		t́it́ä 'eben dieser'

Mari/Cheremis	KB		ti 'dieser'
	KB		te: tewe 'sich hier!, eben'
	KB		teŋγe 'auf diese Weise'
	KB		tiδə 'dieser'
	U		tə̑ 'dieser'
	U		te: tewe 'sich hier!, eben'
	U		tiδe 'dieser'
	B		tə̑ 'dieser'
	B		tə̑δe 'dieser'

Udmurt/Votyak	S		ta 'dieser, -e, es'
	S		tolon 'gestern'
	J		tolon 'gestern'			Wichm [wotj]
	K		ta 'dieser, -e, es'
	K		tolon 'gestern'
	G		ta 'dieser, -e, es'			Wichm [wotj]

Komi/Zyryan	Lu		taja 'dieser'
	Lu		te̮: te̮lun 'вчера'
	S		te̮n 'neulich, ungläst'
	S		te̮n-lun 'gestern'
	S		ta 'dieser'
	S		taje̮ 'dieser'
	S		te̮: te̮-rit 'gestern'
	P		ta-vun 'heute'	vun 'Tag'
	P		te̮n 'gestern'
	PO		ta 'dieser'
	PO		tȯn 'gestern'

Khanty/Ostyak		?	ta: ta wuji 'da, nimm'		< Mansi/Vogul	Steinitz, OVd:1:73
	V		tim 'dieser'			Ostjakisches:999
	V		tĕγ 'hierher'
	V		tĕt 'hier'
	Vj		temi 'dieser'
	DN		tȧ̆m 'dieser'
	DN		tĕtə 'hier'
	DN		ti: ti χoj 'jener Mann dort'			Ostjakisches:967,968,1030
	DN		tit: mĕtoj(ə) tit 'was ist dies?'
	Č		tĕγ 'hierher'
	O		tȧmi 'dieser'
	O		ti 'hierher'
	O		tij 'hierher'
	N		tä 'dieser'			OH:2:361

Mansi/Vogul	TJ		ti 'dieser'			WV:48,50,56
	TJ		tiγ 'hierher'
	TJ		tit́ 'hier'
	TJ		tü 'jener, der'			MSFOu: 127:177,170 (Kannisto, mitg. Liimola)
	TJ		tüw 'dorthin, dahin'			MSFOu: 127:177 (Kannisto, mitg. Liimola)
	KU		ti 'dieser'			WV:48,50,56
	KU		tiγ 'hierher'
	KU		tit 'hier'
	P		t́i 'dieser'			WV:48,50,56
	P		t́iγ 'hierher'
	P		t́it́ 'hier'
	P		tä 'jener, der'
	LM		tä 'az; jener'			VNyj:111
	So		ti 'dieser'			WV:48,50,56
	So		tiγ 'hierher'
	So		tit 'hier'
	So		ta 'jener, der'			FUF:28:51

Hungarian			té-: tétova 'unstet, unsicher, schwankend, unschlüssig'
			téltúl 'von hier und dort'
			tëgnap 'gestern'	nap 'Tag'
	Alt		tege 'unlängst, neulich, gestern'
	Alt		téstova 'hin und her'			???

Nenets/Yurak	O		t́ikī 'dort, der, dieser da'			Juraksamojedisches:511
	O		t́amʔ 'dieser, sieh dieser, sieh hier'			Juraksamojedisches:500,501
	O		t́ahāʔ 'dorthin'
	O		t́ahana 'dort, da'
	O		t́eχe 'jener dort'			Juraksamojedisches:504
	O		t́eńāna 'gestern'
	O		t́ej 'gestrig'
	O		t́ikī 'dieser da'			Castrén, Wörterverz

Enets			tike 'тот (о котором шла речь)'			Prok, SelkGr:85
			t́ikeddo 'dorthin'
			t́ikohone 'dort'
			tiada 'nun'
			t́eʔ 'gestern'
			t́iŋďi 'nun'

Nganasan			temenaŋ 'nun'

Selkup	Ta		tii 'hierher'
	Ta		tii 'jetzt, sofort'
	Ta		tina 'jener, das, dieser'			Erd
	N		tí 'jetzt, sofort'
	N		ti 'jetzt, sofort'
	N		t́e ćêl 'gestern'	ćêl 'Tag'
	N		tii 'hierher'
	N		tí 'jetzt, sofort'
	Ke		tii 'hierher'

Kamassian			tije 'gleich, sofort'
			tijin 'gleich, sofort'
			tēji 'gleich, sofort'

Commentaries

Vö. jukagir tiŋ 'ez', altaji *te ~ *ti : török tigi 'az ott', mongol tere 'az' > mandzsu tere 'az'; mandzsu-tunguz *te : tunguz tēli , nanáj tēli 'akkor', *ta: tunguz tar(i) , even tarɑ̄k , indoeurópai: óind tát , görög τó 'ez, az'.

A finn mä, osztják mi stb., nganaszan m (< U *mɜ), lapp t, mordvin ťe, ťä, cseremisz δə, δe (< U *tɜ), mordvin ke, ka, nyenyec χ és enyec k (< U *kɜ) képző. A magyar é (té-) elemben latívuszrag rejlik. A magyar tege, tegnap alakok g hangja névmásképző (< U *ŋkɜ). A tege szóvégi e eleme latívuszrag. A rokon nyelvek névmási határozószói részben ősi ragokat őriztek meg, részben pedig a paradigmatikus ragozásból ismert toldalékokat vették fel.

A vogul szóeleji ť a rákövetkező palatális magánhangzó (i) hatásával függ össze.

A tőbeli magánhangzó nem vezethető vissza egyetlen uráli (vagy finnugor) előzményre: 1. *ä: finn, lapp die, ? dɑ̄, mordvin, cseremisz ti (az O-nyelvjárásokban szórványosan ə̑), votják, zürjén ta (votják to-, zürjén te̮ < őspermi *tȯ); 2. *i vagy *e: lapp dât; 3. *e: észt; 4. az ősosztjákra *ä ~ *i magánhangzó-váltakozás következtethető ki; az osztják *e, *ə szabálytalan; a vogulban ősvogul *ĭ és *ü̆ hangokkal kell számolni. A szamojéd névmások első szótagbeli magánhangzóinak egymáshoz való viszonya nem tisztázott. A vokalizmusban mutatkozó tarkaság — ami a névmások esetében nem ritka — alapnyelvi is lehet (vö. *mȣ̈ 'mi' U, *tȣ̈ 'ti' U). — A tőbeli magánhangzó-képviselet szabálytalansága még nem ok arra, hogy az uráli (vagy finnugor) alapnyelvben olyan t + palatális magánhangzójú mutató névmásokkal számoljunk, amelyek eltérő eredetűek lennének.

Az obi-ugor és szamojéd névmások távolra mutatnak: vogul TJ tü 'az', osztják tĕ, ti 'az', nyenyec ťikī 'az'. A legvalószínűbb, hogy ez a funkció későbbi változás eredménye.

A lapp dɑ̄, dɑ̄t névmásokhoz lásd még *ta 'ez (itt)' FU, ? U.

A finn taa 'ez itt' névmás (Ojansuu: AUFA 1/3: 79; Collinder, JukUr. 71) hangtani okok miatt nem tartoznik ide (lásd *ta 'ez (itt)' FU, ? U).

A szölkup tap, tam, ta 'ez' névmás (Lehtisalo: MSFOu. 56: 100) eredeti velaritása miatt nem tartozik ide (lásd *to 'az' U und *ta 'ez (itt)' FU, ? U).

Bibliography

Lakó: ALH 1: 355 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Ojansuu: AUFA 1/3: 78 = Turun Suomalaisen Yliopiston Julkaisuja. Annales Universitatis Fennicae Aboensis. Sarja/Ser. B [ab. Bd. 3 neben der Serienbezeichnung:] Humaniora [ab Bd. 5 fehlt im Titel "Fennicae"; ab Bd. 21 statt "Aboensis" Turkuensis"]. 1–, Turku 1923–.
Balázs: CSIFU 1: 42 = Congressus Secundus Internationalis Fenno-Ugristarum (1965). Helsinki 1968.
Révai: ElGr 435 = Révai, Nicolaus, Elaboratior Grammatica Hvngarica. I2–II2, Pest 1806; III, [hrsg. von Simonyi, Zsigmond] Budapest 1908.
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Lehtisalo: FUF 21: 29 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
E.Itkonen: FUF 31: 173, 245 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Jensen: Hirt-Festschr 2: 176
Collinder: IUrSprg 56 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
Setälä: JSFOu 30/5: 32 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
E.Itkonen: LpChr 94 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
Juhász: MNy 33: 312 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Hunfalvy: MNyszet 3: 300, 4: 82-3 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
Rédei: MSFOu 150: 314 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Bergsland: MSFOu 98: 27-35 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUsz 805 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Lakó: NyIOK 1: 213 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
Halász: NyK 23: 269 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
K.Sal : NyK 77: 103
K.Sal : NytudÉrt 89: 274 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
Vértes: OstjPron 218 = Vértes, Edith, Die ostjakischen Pronomina. Budapest 1967.
Räsänen: StudOr 15: 14 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
Uotila: SyrjChr 157 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Castrén: TscherGr 20 = Castrén, M. Alexander, Elementa grammatices tscheremissae. Kuopio 1845.
Bouda: UJb 20: 82 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
Raun: UJb 24: 133 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
Angere: UrJukFr 69 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.
Castrén: Versuch 47 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
Anderson: Wandl 122 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VIIî série. Tome XL, No 2 et dernier).