Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. ku-, ko- U    'ki, melyik ?mi'  de 'wer, welcher, ?was'  en 'who, which, ?what'



    UEW № 372 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: -


    Set of correspondences
     
    Finnish ku-, ko- 'wer, welcher'
     kumpi 'welcher von beiden'Gen. kumman
     kussa 'wo'
     konsa 'als, da, wenn'
     koska 'wann, als, da, weil'
     kuin 'wie, als'
     kuka 'wer, welcher'
     
    Karelian kutama 'mikä, kumpi, was, welcher von beiden'SKES
     kudama 'mikä, kumpi; was, welcher von beiden'
     
    Estonian ku-, kõ- 'welcher von beiden'
     kus 'wo, wohin'
     kõis 'wann'
     koos 'wann, wenn'
     kui 'wie, so wie, als, als ob'
     
    Saami/LappishL 'als wenn, weil, da, falls, insofern; als, wie (bei einem Vergleich); daß'
    Lkåbbā 'wer, welcher (von zweien, von beiden)'
    Lkånne 'wo, woher; irgendwo'
    Ngu-, gǫ-, goa- 'who, which, (that which)'
    Ngoab'ba 'which (of two persons, animals, things)'
    Ngǫst 'where; from where, whence'
    Ngǫ 'when after; because, as'
    Ngutti -đ- 'who, which, (that wich)'
    Not 'wer, welcher'Gen. kon107:213
    Notkoist 'wo, woher'
    Notkuѳiss 'wann, jemals, wenn, als'
    Notkueiss 'wann, jemals, wenn, als'
    Notkuaiss 'wann, jemals, wenn, als'
    A 'wer, welcher'Gen. kon107:213
    Akoist 'wo, woher'
    Akois 'wann, jemals, wenn, als'
    Akoχt 'wie'
    Kld 'wer, welcher'Gen. kon107:213
    Kldkoist 'wo, woher'
    Kldkuѳiss 'wann, jemals, wenn, als'
    Kldkoχt 'wie'
    T 'wer, welcher'Gen. kon
    Tkoist 'wo, woher'
    Tki̊ѳiss 'wnn, jemals, wenn, als'
    K 'wer, welcher'Gen. kon
     
    Mordvin ko-, ki- ku- 'welcher'
    Ekona 'welcher'
    Ekoso 'welcher'
    Ekoda 'wie, wenn, als'
    Ekodamo 'was für ein, welcher'
    Ekida 'wie, wenn, als'
    Mkona 'welcher'
    Mkosa 'wo'
    Mkoda 'wie, wenn, als'
    Mkodama 'was für ein, welcher'
    Mkuda 'wie, wenn, als'
     
    Mari/Cheremis kə̑-, ku- ''
    KBkə̑δə̑ 'wer, welcher, irgendeiner'
    KBkə̑štə̑ 'wie'
    KBkə̑ce 'wie'
    Ukuδo 'wer, welcher, irgendeiner'
    Ukušto 'wo'
    Ukuze 'wie'
    Mkuźe 'wie'
    Bkuδo 'wer'
    Bkušto 'wo'
    Bkuze 'wie?'
     
    Udmurt/Votyak ke̮- , kə̑-, ki̮-, ku- ''
    Ske̮če 'was für ein, wie'
    Skud 'welcher'
    Ski̮ti̮n 'wo'
    Ski̮ǯ´i̮ 'wie'
    Skudi̮z 'welcher'
    Kkə̑če 'was für ein, wie'
    Kkə̑tə̑n 'wo'
    Kkiźǝ̇ 'wie'
    Gkı̣̑če 'was für ein, wie'
    Gkudiz 'welcher'Wichm [wotj]
    Gkı̣̑tı̣̑n 'wo'uebib345
    Gkı̣̑źı̣̑ 'wie'
    Gku 'wann'uebib345
    Gke̮če 'was für ein, wie'
     
    Komi/Zyryan ko-, ke̮, ki̮-, ku- ''
    Skod 'wer'
    Skuče̮m 'was für ein, welcherlei'
    Ski̮te̮n 'wo'
    Ski̮ʒ́ 'wie'
    Ske̮n 'wo'
    Pke̮d 'welcher'
    Pki̮če̮·m 'welcher, was für ein, welcherlei'
    Pki̮te̮·n 'wo'
    Pki̮ʒ́ 'wie'
    POkut 'welcher'
    POkѳtѳ·n 'wo'
    POku̇ʒ́ 'wie, da, weil'
    POku·dik 'welcher'
     
    Khanty/Ostyak ko-, χŏ-, χă- ''
    Vkoji̮ 'wer'280367
    Vkŏti̮ 'was'
    Vkot 'wo'
    Vkuntə 'wann'OL: 138
    DNχŏjə 'wer'
    DNχŏtə 'was'
    DNχătan 'wo'
    DNχun 'wann'
    Oχŏj 'wer'
    Oχŏti 'was'
    Oχătȧ 'wo'
    Oχun 'wann'
     
    Mansi/Vogul ka-, ~ kā-, χo- ~ χō-, ''
     χū 'wer'
    TJkan 'wer'WV: 180:1
    TJkōn 'wann'
    TJkāt 'wo?'Volksdichtung: 129:59
    Kkhọmľė 'hogyan; wie'VNyj: 24, 210, 245
    Kkhọmėľ 'hogyan; wie'
    KUχon 'wer'
    KUχūn 'wann'
    KUχōt 'wo?'
    KUχan 'wer'
    KUχ̥an 'wer'
    Pkon 'wer'
    Pkūn 'wann'
    Pkōt 'wo?'
    Pkhum 'hogyan; wie'
    Pkhumľe 'hogyan; wie'
    Soχɔ̄ŋka 'wer'
    Soχuń 'wann?'
    Soχɔ̄t 'wo?'
    Nχum 'hogyan; wie?'
    Nχumľ́ė 'hogyan; wie'
     
    Hungarian ho- ''
     ha 'wenn, falls, als; als wenn; (dial.) wann; sondern'
     hogy 'wie; daß'
     hol 'wo, irgendwo'
    reghól 'wo, irgendwo'
    reghon 'wo, irgendwo'
    reghun 'wo, irgendwo'
     
    Nenets/Yurak χi-, χū- ''197-8
    Oχińćerʔ 'wie'
    Oχūjumʔ 'welcher von beiden'
    Oχūna 'wo'
     
    Enets hō-, ko- ku- ''
     hōke 'welcher'
     kokohone 'wo'
    Chkune 'wann'
    Bkunne 'wann'
    Bkuro 'woher'
    Bkudo 'woher'
     
    Nganasan ku- ''
     kuninu 'wo'
     kuniʔāŋ 'wohin, wie'
     kua 'welcher'
     kunie 'welcher'
     kunijāŋ 'wohin, wie'
     
    Selkup ku-, k͔a-, qa-, qå- ''
    Takut(з) 'wer'
    Takuu 'wohin'MSFOu: 122:320
    Takun 'wo, woher'
    Turqåj 'was'Sprachmaterialien: 122:320
    Turqåitqo 'warum'
    Turkutar 'wie'Sprachmaterialien: 122:338
    Tykūt 'wer'DonnMskr
    Tyqaj 'was'
    Tyqåj 'was'
    Nkud 'wer, was'
    Nkod 'wer'
    Kek͔ai 'wer, was'
     
    Kamassian kā-, ka- ''
     kāmə̑n 'wenn'
     kadeʔ 'wie'
     kojət 'wie beschaffen'
     kådoʔ 'wie'
     kə̑daʔ 'wie'
     
    Koibal куминэ 'сколько'Janhunen, SW: 75
     
    Mator кымъ 'wer'Janhunen, SW: 69, 75
     куʌгу 'какой'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir xadi 'melyik...', jukagir xon 'hol, hová'; altaji *qa :  török qanyu, qayu 'melyik', török qanta 'hol' , mongol qaγa, qamiγa 'hol', mandzsu-tunguz *qaimandzsu ai , nanáj χai , even, tunguz ī 'ki, melyik'; indoeurópai *qʷo~, *qʷu- : óind káḥ 'ki', avesztai azon., latin quod 'mi'.

    A mordvin na, a vogul 'ki' jelentésű szavak n eleme, a nganaszan nie ( < *), az osztják ji̮, a nyenyec j, a kamassz j ( < *), és finn ka névmásképzők. A lapp tti, mordvin da, cseremisz δə̑, δo, permi d és osztják ti, (< *) névmásképzők. A mordvin ma, mo, permi m, nyenyec m és kamassz m szintén névmásképzők. A magyar l vagy névmásképző, vagy az ugor ablatívuszraggal azonos. A névmási határozószók részben az ősi esetragokat őrizték meg, részben a paradigmatikus ragozás (másodlagos) ragjait vették fel.

    A szabálytalan magánhangzó-megfelelés az obi-ugor és a permi nyelvekben talán azzal magyarázható, hogy bennük egy *ku- és egy *ko- kezdetű névmás eshetett egybe. A két névmás szétválasztása csak a finnben és a lappban lehetséges.



    Bibliography
    • Gyarm: Aff 73, 286-7 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Ojansuu: AUFA 1/3: 11, 54, 88 = Turun Suomalaisen Yliopiston Julkaisuja. Annales Universitatis Fennicae Aboensis. Sarja/Ser. B [ab. Bd. 3 neben der Serienbezeichnung:] Humaniora [ab Bd. 5 fehlt im Titel "Fennicae"; ab Bd. 21 statt "Aboensis" Turkuensis"]. 1–, Turku 1923–.
    • Beitr 162, 297 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Setälä: FUFA 12: 99 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Collinder: IUrSprg 58 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 33 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Bergsland: JSFOu 61/2: 13 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Collinder: JukUr 72 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
    • Hunfalvy: MNyszet 1: 159 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Wiklund: MO 1: 53 = Le Monde Oriental. 1–35, Uppsala 1906–1941 [tatsächlich: 1947].
    • TESzJoki: MSFOu 151: 273 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 100 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Budenz: NyK 10: 82 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Halász: NyK 23: 25 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Gombocz: NyK 39: 271 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Anderson: Stud 43, 51 = Anderson, Nikolai, Studien zur vergleichung der ugro-finnischen und indogermanischen sprachen. I. Dorpat 1879.
    • Janhunen: SW 69, 75 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • Angere: UrJukFr 68 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.