Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. waśke U    'vmilyen fém, ?réz'  de 'irgendein Metall, ?Kupfer'  en 'some kind of metal, ? copper '



    UEW № 1123 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Mineralien


    Set of correspondences
     
    Finnish vaski 'Erz; Kupfer, Bronze'Gen. vasken
     
    Estonian vask 'Kupfer, Messing'Gen. vaske
     
    Saami/LappishLveiˈhkē 'Messing'
    Nvœiˈke 'copper (the metal)'Gen. -ik-
    Notviaᵢšk 'Kupfer'1769
    Kldviaᵢšk 'Kupfer'1769
    Tvieške 'Kupfer'1769
    Kvieške 'Kupfer'
     
    MordvinEuśke 'Draht'Beitr: 244
    Eviśka 'Draht'
    Muśkä 'Draht'
    M 'lánc; Kette'JE
     
    ? Mari/CheremisKBwaž 'Erz'
    KBkərtńi-waž 'Eisenerz'kərtńi 'Eisen '
    KBši-waž 'Silbererz'
    UJši-wož 'termésezüst'NyK: 45:339 (Beke)
    CKši-wož 'termésezüst'NyK: 45:339 (Beke)
     
    Udmurt/VotyakSazveś 'Silber'
    Kazveś 'Silber'
    Gazveś 'Silber'Wichm [wotj]
     
    Komi/ZyryanSezi̮ś 'Silber'
    Pezi̮ś 'Silber'Wol--Réd
     
    Khanty/OstyakVwăγ 'Eisen, Metall (in verschiedenen Metallnamen); Geld'OL
    DNwăχ 'Eisen, Metall (in verschiedenen Metallnamen); Geld'OL
    Oŏχ 'Eisen, Metall (in verschiedenen Metallnamen); Geld'OL
     
    Mansi/VogulTJätküš 'Blei'WV: 19
    Koåtkhwės 'Blei'Jacobsohn, ArUgrof
    KOɔ̈̄twəs 'Blei'WV: 19
    Patwəš 'Blei'WV: 19
    Soatwəs 'Blei'WV: 19
    Sovoχ 'Kupfer, Eisen'< Khanty/OstyakOL
    Nvåχ 'Kupfer, Eisen'< Khanty/OstyakOL
     
    Hungarian vas 'Eisen'
     vaskos 'dick; derb, drastisch, grob'
     vastag 'dick'
     
    Nenets/YurakOjeśe 'Eisen, Geld'116
    Ljẃeśe 'Eisen, Geld'116
     
    Enets bese 'Eisen'
     
    Nganasan bása 'Eisen, Metall'Gen. baja
     
    SelkupTake̮zi̮ 'Eisen'Erd
    Turkē̮zä 'Schabeisen'MSFOu: 122:321 (Lehtisalo)
    Tykwe̮zi̮ 'Eisen'Erd
    Kekwe̮z 'Eisen'Erd
     
    Kamassian baza 'Eisen'
     waza 'Eisen'
     
    Koibal базĕ 'Eisen'Janhunen, SW: 175
     
    Mator базe 'Eisen'Janhunen, SW: 175
     
    Taygi beiše 'Eisen'Beitr: 245


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    ? > / < indoeurópai: tokhár A wäs ~ B yasa 'arany'.

    A lappban a finnugor *a (> *e) > œ, ie hangváltozást a szó belseji palatális mássalhangzó okozta. Ugyanígy magyarázható a nyenyec, enyec és nganaszan szavak vokalizmusa is.

    A mordvinban az első szótagi magánhangzó a szókezdő v (u < *va) valamint E vi hatásával u vi nyelvjárási különfejlődésen keresztül magyarázható.

    A cseremisz szó csak összetételekben használatos. Idetartozása ž hangja miatt kérdéses, mivel a finnugor *śk szabályos folytatója cseremisz šk lenne. Beke feltevése (NyK 45: 339), mely szerint a cseremisz szó a waž, wož 'gyökér' szóval lenne azonos, nem valószínű (Uotila: Vir. 1930: 171). Az azonban nem zárható ki, hogy a cseremisz szó hangalakját befolyásolta a waž , wož 'gyökér' szó.

    A votják, zürjén és vogul alakok elhomályosult összetételek. A votják az-, zürjén ez-, vogul ɑ̄t- előtag jelentése ismeretlen, a feltett 'fehér' jelentés nem igazolható (lásd MSzFgrE az ezüst alatt). A finnugor *śkosztják γ, χ változásra a wɑ̆γ az egyetlen példa. A szokatlan hangmegfelelés talán finnugor *śk > ugor *sk > *ks > γ változással magyarázható.

    A vogul TJ ätküš, K oåtkhwės alakok -küš-khwės összetevőjének k, khw (ɔ: ) eleme másodlagos lehet, *w > > k változáson keresztül keletkezhetett. Hasonló nyelvjárási jelenséghez lásd *kȣ̈ćɜ(-rɜ) 'keserű' Ug.

    A magyar vaskos a vas szó k képzős származéka. A vaskos ~ vastag hangkapcsolatról vö. lucskos ~ lustos 'nedves, piszkos'.

    Ez az egyetlen uráli kori fémnév. Az uráli ősnép feltehetőleg ezzel a szóval jelölte az élőhelyén a természetben előforduló rezet, ezen az elnevezésen azonban nem kell feltétlenül a fém megmunkálását is érteni. Az is lehetséges, hogy az uráli ősnép ezzel az elnevezéssel a mocsarakban és tavakban előforduló barnás vasréteget (gyepvasat) vagy az Urál-vidék felszíni vasércét nevezte meg.

    A votják veś 'gyöngy' és zürjén Ud. ve̮śe̮ 'édes, aranyom, kedves, drága' (ESK) szavak jelentéstani alapon nem vonhatók ide.

    A magyar üst 'üst' szó összetartozása a vas szóval (Wichmann: MNy. 4: 296) nem valószínű (lásd SzófSz., MSzFgrE ezüst alatt). Munkácsi (Ethn. 5: 7; AkÉrt. 5: 130) a fenti szócsaládot az indoirániból származtatta, ami azonban nem fogadható el.



    Bibliography
    • Gyarm: Aff 90, 169, 215 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Moór: ALH 7: 366 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Jacobsohn: ArUgrof 116 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
    • Beitr 244, 290 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 152 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • ESK (зысь, озысь, öсьö) = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Steinitz: FgrVok 62 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • E.Itkonen: FUF 29: 330 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Wichmann: JSFOu 16/3: 5 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 87 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Toivonen: JSFOu 56/1: 12 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Wichmann: MNy 4: 296 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Joki: MSFOu 151: 339 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Paasonen: MSFOu 22: 82 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Äimä: MSFOu 45: 132 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • K.Donner: MSFOu 49: 132 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 567 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 444 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Lindström: Suomi 1852: 103
    • Paasonen: Suomi 1897/3/13: 40
    • Janhunen: SW 175 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Aalto: UAJb 31: 33 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • E.Itkonen: UAJb 32: 15 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 3: 36 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Wichmann: Vir 1897: 23 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Anderson: Wandl 107 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).