Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. pojka FU    'fia vkinek, fiú'  de 'Sohn, Knabe'  en 'boy, son '



    UEW № 785 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche



    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  poika 'Sohn, Knabe, männliches Kind; Jüngling; Brut, Junge'Gen. pojan
     
    Estnisch  poeg 'Sohn, Junges'Gen. poja
     
    SaamiLpåihka 'Junge, Bursche, teils durch schwedische Vermittlung'< Finnisch
     
    ? MordwinischEbujo 'Enkelkind'
    Epijo 'Enkelkind'
     
    ? Mari/TscheremissischKBpü: püerγə '(nur in Komposita); Mannsperson (Mann od. Knabe)'
    JUpü:püerγə '(nur in Komposita); Knabe, Mannsperson'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSpi 'Kind, Junges (von Tieren); Sohn, Mann, Bursche'Wichm [wotj]
    Gpi 'Knabe, Sohn; Junges (von Tieren)'Wichm [wotj]
     
    Komi/SyrjSpi 'Sohn, Knabe'
    POpia·n 'Junges'
     
    Chanti/OstjakischVpăγ 'Knabe; Sohn'OL: 49
    DNpăχ 'Knabe; Sohn'OL: 49
    Opăχ 'Knabe; Sohn'OL: 49
     
    Mansi/WogulischTJpüw 'Sohn, Knabe; Junges'WV: 109
    KUpüw 'Sohn, Knabe; Junges'WV: 109
    Ppüw 'Sohn, Knabe; Junges'WV: 109
    Sopiγ 'Sohn, Knabe; Junges'WV: 109
     
    Ungarisch fiú 'Sohn, Knabe; Kind; das Junge eines jeden Tieres'Akk. fiút
     fi 'Sohn, Knabe; Kind; das Junge eines jeden Tieres'Akk. fiút


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A mordvin bujo, pijo kicsinyítő képzős becéző alakok (vö. finn poja, poju 'gyerekecske', SKES).

    magyar fiú (ómagyar fió) 'fia vkinek, fiú' -u, -ó eleme szintén kicsinyítő képző.

    A cseremiszben és a permi nyelvekben az eredeti veláris magánhangzó a szó belseji *j hatására palatalizálódott; cseremisz *o > ü, zürjén-votják *> i.

    A vogul szóban feltehető ősvogul *ĭ nem szabályos megfelelője a többi nyelvbeli (eredeti) veláris magánhangzónak. Ehhez a megfeleléshez lásd még *pȣčɜ 'sor, réteg; fordít, rétegesen egymásra rak, rétegez' FU. A vogul TJ KU P alakok ü magánhangzója a p labializáló hatásával magyarázható.

    A magyar i veláris *hangra vezethető vissza.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 79, 96, 103, 106, 109, 152, 198, = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • E.Itkonen: FUF 31: 163 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Paasonen: MordChr 115 = Paasonen, H., Mordwinische Chrestomathie mit Glossar und grammatikalischem Abriss. 2. Auflage (1953). (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. IV)
    • Uotila: MSFOu 65: 263 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 523 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Németh: NyK 47: 470 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 28 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 74
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Wichmann: TscherT 86 = s. Wichm [tscher]
    • E.Itkonen: UAJb 28: 74 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Räsänen: Vir 1947: 164 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.