Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. mone (mune) FP FU   'egy bizonyos mennyiség, sok'  de 'eine gewisse Quantität; viel'  en 'a certain quantity, much'



    UEW № 550 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Menge,  Viel


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  moni 'mancher, -e, -es'Gen. monen
     monet 'viele, viel, mehrere'
     monta : monta kertaa 'vielmal'kerta 'Mal'
    regmuni 'mancher, -e, -es'
     
    Estnisch  mõni 'mancher, einige'Gen. mõne
     
    SaamiL?månah 'einige, ein Paar'
    Nmoadˈde 'more than one, a couple, two'< Finnisch
    N?moanâk 'more than a couple, a good many'
    Not?muanas 'einiger'T.I.Itkonen, WbKKlp: 262
     
    Wotjakisch/UdmurtischSmi̮n ''
    Skwami̮n 'dreißig'
    Smi̮nda 'eine gewisse Quantität habend'
    Kmi̮n ''
    Kkwamə̑n 'dreißig'
    Kmə̑nda 'eine gewisse Quantität habend'
    Gmı̣̑n ''Wichm [wotj]
    Gkwamı̣̑n 'dreißig'
    Gmı̣̑nda 'so viel wie'
     
    Komi/SyrjSmi̮n ''
    Skomin 'dreißig'
    Sńeľa-mi̮n 'vierzig'
    Sveti̮-mi̮n 'fünfzig'
    Skvat́i̮-mi̮n 'sechzig'
    Ski̮-mi̮n 'wieviel? wie viele?'
    Smi̮j-mi̮nda 'wieviel?'mi̮j 'was'
    Vmi̮n ''
    Vkvajti̮-mi̮n 'sechzig'
    Pmunda 'wieviel?'
     
    ? Mansi/Wogulisch mən 'eine gewisse Quantität, viel'WV: 147
    Kät-pən 'fünfzig'ÁKE: 605
    Kkhᴏ̣̄t-pən 'sechszig'khᴏ̣̄t 'sechs'
    KUnäl-mən 'vierzig'näl 'vier'WV: 147
    Pnäl-mən 'vierzig'näl 'vier'
    Pät-pən 'fünfzig'ÁKE: 605
    LMkhōt-pən 'sechzig'
    Sonali-man 'vierzig'nali 'vier'WV: 147
    Nat-pən 'fünfzig'at 'fünf'ÁKE: 605
    Nχât-pən 'sechzig'
     
    ? Ungarisch negy-ven 'vierzig'
     öt-ven 'fünfzig'
     hat-van 'sechszig'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vö. indoeurópai *mon(e)gh-, *men(e)gh- 'bőséges, sok': óiráni menice 'gyakori, bőséges', gót manags 'néhány, sok', ófelnémet manag  'ua.',  óegyházi szláv mъnogъ 'sok' stb.

    A lapp szó valószínűleg finn jövevényszó.

    A vogul mən t hangra végződő előtag után -pən-re változott.

    A magyarban az *m magánhangzóközi helyzetben v hanggá változott: *xotu-mɜn > > hatvan 'hatvan' stb.

    A permi nyelvekben, a vogulban és a magyarban a szó a számrendszer tízes számneveiben 'tíz' jelentésű. Ez a jelentésváltozás az őspermiben és az ugorban egymástól függetlenül történhetett. Az is lehetséges, hogy a vogul és magyar szó permi jövevényszó (esetleg az ugor korból).

    A finnugor és indoeurópai szavak között feltehetőleg ősi rokonság áll fenn.



    Literatur
    • ÁKE 605 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Orbán: FgrSzámn 54, 58, 59 = Orbán, Gábor, A finnugor nyelvek számnevei. Bratislava 1932.
    • Wichmann: FUF 14: 90 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Collinder: IUrSprg 13 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Hunfalvy: MNyszet 4: 375 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Joki: MSFOu 151: 286 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 219 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Szinnyei: NyK 15: 262 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.