Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. merɜ- (märɜ-) Ug    'nyom, szorít; összeszűkül'  de 'pressen, drängen, sich verengen'  en 'press (vt), push; become narrow, contract (vi)'



    UEW № 1810 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Drücken


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Chanti/OstjakischVjmĕrəm 'nur, bloß'540
    DNmĕrȧp 'stickige, muffige Luft'540
    Omȧ̆rem 'Leid'539
    Kazmărʌə- 'in Not, Elend geraten, in Verlegenheit, in Angst kommen'541
    Kazmărśəm 'beengende, schwüle Luft'542
    Nimărśəm 'es ist Leid'542
     
    Mansi/WogulischKmär-, mǟr- 'szorul, reked, elakad, sich verengen, eng werden, stecken, stecken bleiben'MK 3
    Kmärwė khotėl vȯnlėsėm 'egész nap ültem; den ganzen Tag saß ich'Munk.: NyK 25: 259
    KUmǟrəm 'тупой'KannMskr
    Jumǟrt-: tump jǟγəttəl mǟrtǟwə 'a sziget folyókkal van összeszorítva; die Insel wird von Flüssen zusammengedrängt'Kálmán NyK 64: 350
    Pmǟrəm 'тупой'KannMskr
    LMmär-, mǟr- 'szorul, reked, elakad; sich verengen, eng werden, stecken, stecken bleiben'MK 3
    LMjal-mär- 'megszorul; bedrängt werden'MSz
    Somarəm 'тупой'
    Nmar- 'szorul, reked, elakad; sich verengen, eng werden, stecken, stecken bleiben'VNGy +2 667
    Nmarėm 'szűk, szükség, szorultság, eng, Not, Bedrängnis'
    Nmarl- 'szorongat szorít; drücken, pressen, drängen'
    Nmarawi ńåuľ 'merő hús, csupa hús (behályogosodott szemről); lauter, reines Fleisch (vom starkranken Auge)'Munk.: NyK 25: 259
    Nmarawi: marawi tūliŋı̊ʼ jemts 'es wurde rundherum wolkig'
     
    Ungarisch mered- 'emporragen; starren, erstarren'
     mereved- 'erstarren, starr werden'
     merő 'starr, lauter, bar, bloß, durchaus, ganz,'
     merőben 'ganz und gar, durchaus'
    regmeren 'egészen, teljesen; gänzlich, volkommen; egyre, folyton, szüntelen; fortwährend, ununterbrochen, unaufhörlich'
    regmeres-merevül 'egészen, teljesen; gänzlich, vollkommen'
    regmerét 'merőben; ganz und gar; folyton; fortwährend'
    regmerevén, mereün 'egészen, teljesen, mind; gänzlich, vollkommen, alle'
    regmerevény 'merő, tiszta; lauter, durchaus, ganz, rein'
    regmerén 'egészen, teljesen; gänzlich, volkommen; egyre, folyton, szüntelen; fortwährend, ununterbrochen, unaufhörlich'
    regmerőt 'merőben; ganz und gar; folyton; fortwährend'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Az osztják O mȧ̆rem szó em eleme deverbális névszóképző; a Kaz. Ni. mɑ̆rśəm alak  igeképzőt és əm deverbális névszóképzőt tartalmaz. A magyar mered- ige d eleme deverbális igeképző.

    Az eredeti jelentésből alakultak ki a 'szűk szoros' → 'kerek, köröskörül zárt' → 'csupa, egész' jelentések. A 'szorít, szorul' → 'mered, megdermed, megmerevedik' jelentésváltozás is érthető. A gazdag jelentésváltozatokhoz vö. magyar feszes 'feszes, szoros' ~ 'merev'; német straff 'feszes, szoros' ~ 'merev, kemény'; latin stīpɑ̄re 'szorosan összezsúfol, összetömörít' ~német steif 'merev', ófelnémet stīf 'merev, tekintélyes' ~ óporosz postippin 'egész' (Kluge, DtEtWb. 21; Walde—Hofmann, Lat-EtWb.3). A 'szűk' jelentésből magyarázhatók az obi-ugor 'szükség, szorultság, szenvedés, nyomasztó levegő' jelentések. Az osztják 'csak, csupán' jelentéshez vö. magyar csupa 'csupa, tiszta, teljes' ~ csupán 'csak, csupán'.

    Az osztják mȧ̆rəm szóról tévesen: Radanovics: NyK 63: 386.



    Literatur
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 619 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Munkácsi: NyK 25: 259 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Kálmán: NyK 64: 349 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 71: 101 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.