Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. waja- FU    'elmerül, süllyed'  de 'sinken, einsinken, untersinken'  en 'sink (vi) '



    UEW № 1105 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Fallen. Sinken


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  vajoa- 'sinken, versinken, einsinken, niedersinken, untergehen'
     
    Estnisch  vaju- 'sinken, versinken, einsinken, niedersinken, untergehen; langsam fließen'
     
    SaamiLvuodjo- 'sinken, absinken'
    Nvuoggjo- -j- 'sink, go to the bottom; penetrate into something; fade, grow dim'
    Kldoaješγuitte- 'zu sinken anfangen'1723
    Koaješγuitte- 'zu sinken anfangen'
     
    MordwinischEvaja- 'sinken, untersinken, ertrinken'
    Mvaja- 'sinken, untersinken, ertrinken'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSvi̮j- 'untersinken, versinken, untergehen'
    Kvə̑j- 'untersinken, versinken, untergehen'
    Gvı̣̑jı̣̑- 'sinken, versinken'MSFOu: 65:54 (Wichmann, mitg. Uotila)
     
    Komi/SyrjSve̮j- 'sinken, versinken, einsinken, niedersinken, zu Boden sinken, untergehen, ertrinken'
    Sve̮jt- 'senken, versenken, einsenken, niedersinken, eintauchen (tr.), untertauchen (tr.), ertränken'
    Pve̮j- 'sinken, versinken, einsinken, niedersinken, zu Boden sinken, untergehen, ertrinken'
    Pve̮t́- 'senken, versenken, einsenken, niedersinken, eintauchen (tr.), untertauchen (tr.), ertränken'
    POvu̇·j- 'untersinken'
    POvȯ·t́- 'eintauchen, ins Wasser senken'
     
    Chanti/OstjakischSygojm- 'lesüllyed; hinabsinken'
    Sygujt- 'süllyeszt; senken'< Mansi/Wogulisch
     
    Mansi/WogulischLMujt- 'alásüllyeszt; hinuntersenken'MSz
    Nuj- 'süllyed; sinken'MSz
    Nujt- 'lesüllyeszt; versenken'MSz
    Nujt- 'süllyeszt; senken'MSz
    Noim- 'lesüllyed; hinabsinken'MSz
    Noimit- 'lesüllyed; hinabsinken'Reg [ostj]
     
    Ungarisch vejsze 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'
    regveisz 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'
    regvejsz 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'
    regvéisz 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'
    regvejész 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'
    regvesz 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'
    regvész 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'
    regvésze 'Reuse, Fischreuse, Senkreuse; Fischzaun'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A magyar vejsze (< *vejësze <*vejëszé) szó sz eleme deverbális névszóképző, a szóvégi e (< *é) pedig PxSg3.

    A permi nyelvek első szótagi magánhangzója a rákövetkező palatalizáló hatásával magyarázható. Az őspermiben két lehetséges hangváltozással lehet számolni: *vaj- > *väj- > *voj- vagy *vaj- > *vo̭j- > *vȯ̭j-. A PO vu̇j- és vȯ·ť- magánhangzó-megfelelés ~ ȯ (< *ȯ̭ ~ *ȯ) váltakozáson alapul (E Itkonen: FUF 31: 298, 318). A finnugor *a a magyarban a rákövetkező palatalizáló hatására hanggá változott.

    A magyar szavak feltett korábbi 'leengedett, lesüllyesztett halrekeszték' jelentése az eredeti 'csökken, süllyed' jelentésből magyarázható. Vö. német Senknetz, Senkreuse.

    A magyar szót korábban a következő szavakkal egyeztették: cseremisz waźa 'halrekeszték'; osztják V , DN , Kaz. ɔś 'kerítés, körbekerítés' (Beitr. 124 ?-lel; Beke Nyr 48: 13 ?-lel; Toivonen: FUF 19: 159; SzófSz. stb.). A cseremisz waźa csuvas jövevényszó (Bereczki NyK 66: 117). Továbbá a magyar v nem feleltethető meg az osztják magánhangzós szókezdetnek, valamint a magyar j sem az osztják ť, ś (< *ć) hangoknak.



    Literatur
    • Setälä: Balassa-Eml 132.00
    • Collinder: CompGr 67 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Steinitz: DEWO 24 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Steinitz: FgrVok 38 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 14/3: 25 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Wiklund: MSFOu 10: 135 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 54, 262 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MUSz 473 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Rédei: NyK 88: 210 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 101
    • Genetz: Suomi 1897: 8, 11
    • Uotila: SyrjChr 176 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • Lytkin: VokPerm 142 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.