Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. soŋe- U    'bemegy, benyomul'  de 'hineingehen, eindringen'  en 'go in, invade, penetrate, rush in '



    UEW № 905 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Bemegy. Beszáll


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? számi/lapp suogne- 'intrare'
    Lsuotnja- 'durch eine Öffnung hindurchpassieren (hinein od. heraus); in das Leder eindringen, sich einsaugen (von Schmiere, Teer)'
    Lsuokŋa- 'durch eine Öffnung hindurchpassieren (hinein od. heraus); in das Leder eindringen, sich einsaugen (von Schmiere, Teer)'
    Nsuodnjâ- -nj- '(with difficulty) creep into (e.g.into a cave)'
    Nsougŋa- 'clam subrepere'
    Kosŭaŋŋa- 'eintreten'
    Notsŭaŋŋa- 'eintreten'Kuollan: 949
    Kldsoaññe- 'eintreten'Kuollan: 949
    Tsoañña- 'eintreten'
    Ksoañña- 'eintreten'
     
    ? mordvinEsova- 'eintreten, hereinkommen, hineingehen'
    Esuva·- 'eintreten, hereinkommen, hineingehen'
    Msuva·- 'eintreten, hereinkommen, hineingehen'
     
    hanti/osztjákVlăŋa- 'eintreten, hineingehen (in ein Haus usw.)'OL: 49, 301
    Vjjăŋa- 'eintreten, hineingehen (in ein Haus usw.)'OL: 49, 301
    DNtăŋ- 'eintreten, hineingehen (in ein Haus usw.)'OL: 49, 301
    Olăŋ- 'eintreten, hineingehen (in ein Haus usw.)'OL: 49, 301
     
    manysi/vogulTJtō- 'hineingehen'Kannisto, Mskr
    KUjuwtū- 'hineingehen'
    Ptū- 'hineingehen'
     
    magyar avat- 'einweihen, einsegnen; das Tuch einlassen'
    Altav- 'eindringen, sich hineinnehmen, einwaschen; schrumpfen vor Alter'
    Altavat- 'tränken, eindringen lassen; einprofpfen impfen'
    ÚESz.avat
    ÚESz.avik
     
    nyenyecOt́ū- 'hineingehen'Juraksamojedisches: 522
     
    enyec t́u-: eďďukoro meto t́ua 'мальчик (твой) в чум зашел'
     
    nganaszan t́īďi 'hineingehen, eindringen'NyK: 72:92 (Mikola)
     
    kamassz šɯ- 'eintreten, hinkommen, hineinkommen, hereinkommen'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir S šog-, šogu-, šon- 'bemegy, belép'.

    A lapp és mordvin szavak sem az első, sem a második szótagi magánhangzó szempontjából nem felelnek meg egymásnak, így valamelyikük talán nem tartozik ide.

    A szamojédban *ŋ > *j változás történt. Mielőtt a *kiesett, palatalizálta az előtte álló veláris magánhangzót, amely aztán egy *s > szamojéd t > nyenyec, enyec, nganaszan ť, kamassz (ť > ć >) ś hangváltozást idézett elő.

    A finn sopi- 'megfelelő, illik, passzol; egyetért, megegyezik, megállapodik' szó (Setälä JSFOu. 14/3: 30; EtSz.; Steinitz, OstjChr.2 190 stb.) szó belseji mássalhangzója miatt nem tartozhat ide.

    A többek által (s-Laute 20; Szinnyei: NyK 38: 283; Gombocz: NyK 39: 254; FUV ?-lel) idevont cseremisz B šuŋγalta- 'lemerül; arcra esik', votják S zum- és zürjén S sun- '(intr.) lemerül, alámerül (vízbe)' szavak jelentéstani okokból nem tartoznak ide.

    A tévesen idevont magyar ajtó 'ajtó' szóhoz (Gulya: MNy 62: 220) lásd *ȣjɜ- 'eloldódik, kiszabadul' Ug.



    Bibliográfia
    • Vértes: ALH 4: 441 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 29-30, 205 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Setälä: FUF 2: 253 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 14/3: 30 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 65 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Collinder: JukUr 86 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
    • Räsänen: MSFOu 48: 207 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 241 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Németh: NyK 47: 74 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Erdélyi: NyK 66: 394 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 79: 206 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Steinitz: OstjChr2 190.00 = Steinitz, Wolfgang, Ostjakische Grammatik und Chrestomathie. 2., verb. Aufl. Leipzig 1950.
    • Sauvageot: Rech 134 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • s-Laute 20.00
    • Räsänen: StudOr 15: 22 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • Janhunen: SW 167 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 28: 62 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Bouda: UJb 20: 85 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • Angere: UrJukFr 128 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.
    • Rikkonen: Vir 1935: 241 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.