Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. pȣtɜ Ug U   'jégkéreg, hókéreg; fázik, (meg)fagy'  de 'Eisrinde, Schneerinde; frieren, gefrieren'  en 'crust of ice / snow; freeze (vi)'



    UEW № 839 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Időjárás,  Hideg


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákVpat- 'frieren, gefrieren, zufrieren, kalt werden'Ostjakisches: 769-770
    DNpot 'Schneerinde, Harsch'Ostjakisches: 760
    DNpot- 'frieren, gefrieren, zufrieren, kalt werden'
    Opat- 'frieren, gefrieren, zufrieren, kalt werden'Ostjakisches: 769-770
    Kazpǫt 'hohe Eisschicht'Ostjakisches: 760
     
    manysi/vogulJuпут 'ледяная корка, наледь'BW
    Soput 'Eisrinde'Steinitz, OstjVok: 32 (Steinitz)
    Nput 'das Wasser über dem Eis'MSz
     
    magyar fáz- 'frieren, es ist ihm kaltMNSz HHC
     
    ? nyenyecOparā- 'brennen (z. B. das Feuer, die Haut von heißem Wasser)'Juraksamojedisches: 337
    Oparadā- 'brennen; anzünden, anstecken; braten'
     
    ? enyecChfōðarā- 'braten'
    Bforada- 'braten'
     
    ? szölkupTypurča- 'Feuer mit Zündhölzern machen'MSFOu: 49:150 (Donner)
    OOpore- 'brennen'MSFOu: 49:150 (Donner)
    KeOporūka- 'brennen'MSFOu: 49:150 (Donner)
     
    ? kamassz pɯri̮- 'backen'
     pərə- 'backen'


    Magyarázat

    Vgl. juk. pede- 'brennen (intr.)'.

    Jen. , da und selk. ča sind Kausativsuffixe.

    Zum Bedeutungsverhältnis der ostj. und wog. Nominal- und Verbalformen vgl. ung. fagy 'Frost; frieren, gefrieren' ~ ostj. DN paj usw. 'dicke Eiskruste' (s. *paĺa 'Eiskruste Frost...' FU).

    Zum Bedeutungsverhältnis sam. 'brennen' und Ug. 'frieren' vgl. mord. (JE) M palo- 'brennen' ~ 'frieren'; finn. pala- 'brennen, flammen' ~ palele- 'Kälte empfinden, frieren'. Brennen und Frieren lösen denselben physiologischen Reiz aus. — Möglicherweise gehören die sam. Wörter, da ihr inlautender Konsonant auf ursprüngliches *δ oder *r zurückzuführen ist, eher in die Wortfamilie von finn. pure- 'beißen, kauen, schmerzen, brennen' (s. *pure- 'beißen' U).

    Nomen-Verbum.



    Bibliográfia
    • Beitr 82 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Setälä: FUFA 12: 45 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • Setälä: JSFOu 30/5: 71 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Collinder: JukUr 135 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
    • Honti: MNy 74: 471 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Fábián: MNyszet 6: 107 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • K.Donner: MSFOu 49: 150 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Rédei: NyK 68: 94 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Setälä: Nyr 26: 6 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Sauvageot: Rech 24 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Bouda: UJb 20: 79 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]