Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. pura U    'fúró; fúr'  de 'Bohrer; bohren'  en 'drill (n v); bore (vt)'



    UEW № 817 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Szerszám. Fegyver


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn pura 'Stemmeisen, Bohrer'Gen. puraan
     puras 'Haumeißel, Haueisen'Gen. purhaan
     puraa- 'Löcher stemmen'
     
    észt pura 'Instrument der Schmiede zum Durchschlagen von Löchern in Eisen'
     
    számi/lappLpårrē 'Bohrer; Kante an Gegenständen'
    Nbǫrre 'edge'Gen. -r-
     
    udmurt/votjákSpi̮r 'durch'Wichm [wotj]
    Spi̮ri̮č́a 'Hohleisen'
    Kpə̑r 'durch'Wichm [wotj]
    Gpị̑r 'durch'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénLupi̮re̮d- 'durchbohren (mit dem Bohrer)'Wol--Réd
    Spi̮r-ńol 'Bohrer (Werkzeug)'ńol 'Pfeil'Wol--Réd
    S?pi̮ri̮ʒ́ 'lange Brechstange, Eishaue'Wol--Réd
    Ppi̮r 'durch, hindurch'Wol--Réd
    Pпыр- 'набыть'Wol--Réd
     
    hanti/osztjákVpŏr 'Bohrer'OL: 56
    Vpŏrəľ 'Brecheisen, Eishacke'
    DNpăr 'Bohrer'OL: 56
    DNpărəť 'Brecheisen, Eishacke'
    Opăr 'Bohrer'OL: 56
    Opărľi 'Brecheisen, Eishacke'
     
    manysi/vogulTJporē̮· 'Ahle, Pfriemen'FUF: 17:154 (Kannisto)
    TJpärš 'Brecheisen'< komi/zürjén
     
    magyar fúr- 'bohren, durchlöchernMNSz HHC
     fúró 'Bohrer; bohrendMNSz HHC
     
    nyenyecOporeʔ 'Bohrer, Wippenbohrer'Juraksamojedisches: 338
    Opareŋo- 'mit dem Wippenbohrer durchbohren'
     
    szölkupTurpāraq 'Eishaue'MSFOu: 122:324 (Lehtisalo)
    TaUpur 'Bohrer'MSFOu: 49:151 (Donner)
    Typur 'Bohrer'MSFOu: 49:151 (Donner)
    KeOpariŋ 'Eishaue'MSFOu: 49:151 (Donner)
     
    kamassz pərijaŋ 'Bohrer'
     pəŕaŋ 'Bohrer'
     paŕaŋ 'Brenneisen zum Anbringen der Löcher in den Schneeschuhen, Bohrer'


    Magyarázat

    Vgl. alt.: türk. bur- 'bohren', tat. borau̯ 'Bohrer' (> russ. бурав), mong. burγui- 'a piece of wire used to clean a smoking pipe'; ? ieur.: lat. forɑ̄re 'bohren', dt. Bohrer , vgl. noch lat. ferīre 'stoßen, schlagen' (< *bher- 'ritzen, schneiden').

    Wog. ē̮ ist wahrscheinlich ein Ableitungssuffix.

    Kam. ŕ ist sekundär.

    Nomen- Verbum.

    Onomat.

    Finn. pure- 'beißen' und seine Entsprechungen können aus semantischen Gründen nicht hierher gestellt werden (s. *pure- 'beißen' FU).

    Ung. fúr- ist nicht identisch mit fúl- 'antreiben, stacheln' (s. *pulɜ- 'stecken, stoßen' Ug.).



    Bibliográfia
    • Jacobsohn: ArUgrof 14 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
    • Beitr 51 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Kannisto: FUF 17: 154 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 85 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • K.Donner: MSFOu 49: 151 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Budenz: NyK 10: 82 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Halász: NyK 23: 443 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: Postp 146 = Rédei (Radanovics), Károly, Die Postpositionen im Syrjänischen unter Berücksichtigung des Wotjakischen. Budapest 1962.
    • Sauvageot: Rech 49 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Anderson: Stud 320 = Anderson, Nikolai, Studien zur vergleichung der ugro-finnischen und indogermanischen sprachen. I. Dorpat 1879.
    • Lindström: Suomi 1852: 76
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 100 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.