Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. piŋe (püŋe) U    'császármadár; Tetrao bonasia'  de 'Haselhuhn – Tetrao bonasia'  en 'hazel grouse; Tetrao bonasia '



    UEW № 770 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Állatfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn pyy 'Hasel- Rothuhn'
     peltopyy 'Rebhuhn; Perdix perdix'
     
    észtregpüü 'Feldhuhn, Rebhuhn'uebib347
    regpüvi 'Feldhuhn, Rebhuhn'
     
    lív pīˈk̀́ki 'Feldhuhn, Rebhuhn, Haselhuhn'Kett [liv]
     
    számi/lappLpakkōi~pakkōv~påkkōi 'Haselhuhn, Tetrastesbonasia'Friis
    Nbaggoi 'Tetrao bonasia'Friis
    Kopā̮ggᵅ 'Haselhuhn, Tetrastes bonasia'T.I.Itkonen, WbKKlp: 326 (T. I. Itkonen)
     
    mordvinEpovo 'Haselhuhn, Tetrao bonasia'Beitr: 29
    Epov 'Haselhuhn, Tetrao bonasia'
    Mpovńä 'Haselhuhn, Tetrao bonasia'
     
    hanti/osztjákVpĕŋk 'Haselhuhn; Tetrao bonasia'OL: 690
     
    magyar fogoly 'Reb-od. Feldhuhn; Perdix cinereaMNSz HHC
    regfogor-madár 'Reb-od. Feldhuhn; Perdix cinereaMNSz HHCmadár 'Vogel'
    regfogu-madár 'Reb-od. Feldhuhn; Perdix cinereaMNSz HHC
     
    szölkupTaUpēke 'Haselhuhn'MSFOu: 49:159 (Donner)
    Typēkä 'Haselhuhn'MSFOu: 49:159 (Donner)
    KeMpɑ̄ke 'Haselhuhn'MSFOu: 49:159 (Donner)
     
    kamassz pɯže 'Haselhuhn, Tetrao bonasia'


    Magyarázat

    Vgl. alt.: ma.-tung. *piŋki ~ *pimki  'Tetrastes bonasia': tung. hinukī, iŋkī, singičen , lam. hiniki , gold. pimu .

    Die ursprünglichere Form des lapp. Wortes war wohl *püŋ-goi̯; goi̯, koi̯ usw. sind zusammengesetzte Suffixe.

    Ung. ly, selk. ke, und kam. že sind Ableitungssuffixe.

    Das o der ersten Silbe in den mord. und ung. Wörtern ist wohl unter dem velarisierenden Einfluß des ursprünglichen *ŋ aus einem palatalen Vokal entstanden.



    Bibliográfia
    • N.Sebestyén : ALH 1: 297 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 29 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Steinitz: FgrVok 27 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Hunfalvy: FMSz 28 = Hunfalvy, Pál, Finn és magyar szók egybehasonlítása. Pest 1853.
    • E.Itkonen: FUF 29: 301, 30: 48 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUF 2: 278 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Posti: FUF 31: 30 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 22 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 48 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Hajdú: MKE 19 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
    • Ahlqvist: MMdGr 169 = Ahlqvist, August, Versuch einer mokscha-mordwinischen Grammatik nebst Texten und Wörterverzeichnis. St. Petersburg 1861 (Forschungen auf dem Gebiete der ural-altaischen Sprachen. I. Theil).
    • Wiklund: MSFOu 10: 312 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • K.Donner: MSFOu 49: 159 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Lehtisalo: MSFOu 72: 147, 339 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • N.Sebestyén : NyIOK 1: 370
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Ahlqvist: Suomi 1863: 10
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Räsänen: Vir 1947: 166 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.