Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ńukśe (ńukɜ-śɜ) FU U   'coboly, nyuszt'  de 'Zobel, Marder'  en 'sable, marten'



    UEW № 645 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Állatfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? finn nois: Noisniemi 'Соболино'niemi 'Landzunge'SKES
     nokko 'Zobel'Lönnrot-sanakirja
     
    észt nugis 'Baummarder, Mustela Martes'Gen. nugise
     
    udmurt/votják niź 'Zobel, Mustela Zibellina'URS
     niź 'Zobel, Mustela Zibellina'uebib347
     naź 'Zobel, Mustela Zibellina'
     
    komi/zürjénLuńiź 'Zobel, Marder'
    POńiź 'Zobel, Marder'
     
    hanti/osztjákVńŏγəs 'Zobel, Marder'OL: 110
    DNńŏχəs 'Zobel, Marder'OL: 110
    Ońŏχəs 'Zobel, Marder'OL: 110
     
    manysi/vogulTJńoks 'Zobel, Marder'WV: 73
    KUńoχs 'Zobel, Marder'WV: 73
    Pńoks 'Zobel, Marder'WV: 73
    Sońoχəs 'Zobel, Marder'WV: 73
     
    magyar nyuszt 'Marder, Edelmarder, Mustela martes'
     
    ? nyenyecOnoχo 'Polar-, Eisfuchs'Juraksamojedisches: 289
    Wnoha 'sibirischer Marder'JSFOu: 58.1:9 (Donner-Joki)


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. juk. noχšo  'coboly'; altaji: tunguz ńekē, nekē  'coboly'

    A magyar nyuszt szó t eleme denominális főnévképző.

    A finn nois (Gen. nokiin) szó jelentése földrajzi nevekben (Noisniemi) lehet 'coboly'. Talán erre mutat Noisniemi orosz neve (Cоболино), mely a cоболь 'coboly' szó származéka. Azonban a Nous(u)niemi alak — Noisniemi korábbi formája — ha nem népetimológiás alakulat, arra utal, hogy a Nois- előtagban nem a 'coboly' jelentésű szó, hanem a nouse- 'felemelkedik' ige nousu 'emelkedés, felemelkedés' származéka rejlik. Ebben az esetben az orosz Cоболино téves fordítás eredménye. Bizonytalan, hogy a finn nokko szó — talán a nois (nokii-) kicsinyítő képzős származéka — idetartozik-e, egyrészt szó belseji kk hangkapcsolata miatt, másrészt pedig azért, mert a finn nokka 'csőr' (vö. nokko azon.) származéka is lehet.  

    A permi palatális mássalhangzó-környezet hatására *hangból keletkezett.

    A nyenyec noχo csak akkor tartozik ide, ha *ńukɜ uráli alapalak tételezhető fel, amihez a finnugor korban *śɜ denominális névszóképző járult.



    Bibliográfia
    • Tailleur: CIFU 111 = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 20–24. IX. 1960. Budapest 1963.
    • Paasonen: FUF 7: 21 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Collinder: JukUr 84 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
    • Toivonen: MSFOu 67: 379 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 426 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Lewy: UJb 8: 287 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • Castrén: Versuch 90 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • VglWb 1: 862 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Mägiste: Vir 1959: 323 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Kannisto: WV 111 = Kannisto, Artturi, Zur geschichte des vokalismus der ersten silbe im wogulischen vom qualitativen standpunkt. Helsinki 1919 (MSFOu 46).