Uralonet

mɜ U 'mi; dolog' de 'was; Sache' en 'what (pron); thing'

UEW № 581 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn			mikä 'welcher, was für ein'	Gen. minkä

észt			mis 'was, welcher, wie, wo, so daß'
	reg		mi 'was, welcher; wie; wo; so daß'		Wied
	reg		me 'was, welcher; wie; wo; so daß'
	S		meä 'was, welcher; wie; wo; so daß'		Wied

számi/lapp	L		mij 'was, welcher, was für ein, welcher Art?, (irgend)ein; ein, irgendein'
	N		mī (mâ-) 'what, which, what kind, whatever'
	N		mi (mâ-) 'which (that), (the one, the ...), who, what'
	Not		mi 'welcher, was'	Gen. mѳnn	Kuollan: 1946
	A		mi 'welcher, was'	Gen. mѳnn	Kuollan: 1946
	Kld		mi 'welcher, was'	Gen. mѳnn	Kuollan: 1946
	T		mi 'welcher, was'	Gen. man	Kuollan: 1946

mordvin	E		meźe 'was, etwas'
	E		meje 'was, etwas'
	M		meźä 'was, etwas'

mari/cseremisz	KB		ma 'welcher, was'
	U		mo 'welcher, was'
	B		mo 'was'

udmurt/votják	S		ma 'was'
	S		mar 'welcher, was, irgend etwas, was ?, was fürein'
	S		mi̮r : ńi-no-mi̮r-no 'nichts, gar nichts'
	K		ńi-no-mə̑r 'nichts gar nichts'
	G		ma 'was, was für ein'		Wichm [wotj]
	G		mar 'was, was für ein'

komi/zürjén	S		mi̮j 'was'
	Le		muj 'was'
	P		mi̮j 'was'
	PO		mѳj 'was'
	PO		maj 'was'

hanti/osztják	V		mö̆γi 'was'		Ostjakisches: 495
	V		mö̆γö̆ľi 'was'		Ostjakisches: 496
	V		mĕli 'welcher'		Ostjakisches: 499
	V		mĕtä 'wer'		Ostjakisches: 497
	V		mĕtä kăsi̮ 'wer denn, was denn'	kăsi̮ 'Mensch, Mann'	Ostjakisches: 497
	DN		mĕj 'was'
	DN		mĕtä 'welcher'		Ostjakisches: 497
	O		mȧ̆ti 'wer von mehreren von zweien'		Ostjakisches: 497
	Kaz		mŭj 'was, auch, oder'

manysi/vogul	TJ		mitǟ·r 'etwas'		WV: 35
	KU		mätər 'etwas'		WV: 35
	P		män 'welcher'		WV: 35
	P		mänər 'welcher'
	P		mätər 'etwas'
	So		mana 'welcher'		WV: 35
	So		manər 'welcher?'
	So		matər 'etwas'

magyar			mi 'was'
			mëly(ik) 'welcher; der, welcher'
			mert 'weil, denn'
			midőn 'als, zur Zeit als; indem, da'
			mily(en) 'was für ein'
			mind(en) 'alle, alles, jeder'
			mint 'wie, gleichwie, als'
			mivel 'da, weil'
			bármi 'was immer'
			akármi 'was immer'
			hol-mi 'Zeug, die Sachen, etwas'
			mi-csoda 'was'
			mi-kor 'wann; als'
			mi-után 'nachdem'
			sem-mi 'nichts'
			vala-mi 'etwas'
		?	mű 'Werk, Arbeit'	Akk. művet
	Alt		mi 'etwas'
	ÚESz.		akár
	ÚESz.		homi
	ÚESz.		mely
	ÚESz.		mert
	ÚESz.		mi
	ÚESz.		mi-
	ÚESz.		milyen
	ÚESz.		mind
	ÚESz.		mint
	ÚESz.		semmi
	ÚESz.		midőn
	ÚESz.		mű

? nyenyec	O		mī̮ 'etwas zu essen, etwas Eßbares'		Juraksamojedisches: 258
	Nj		mī̮ 'etwas zu essen, etwas Eßbares, Ware'		Juraksamojedisches: 258

enyec			mîʔ 'was'

nganaszan			mā 'was'

szölkup	Ta		mi̮ 'Sache, Ware'		Erd

kamassz			moʔ 'weshalb, warum'
			mo 'weshalb, warum'

kojbál			моʌа 'для чего'		Janhunen, SW: 91

Magyarázat

A finn kä, mordvin ź, votják r, osztják j, γ, l, ĺ, t és vogul n, r, t névmásképzők.

A tőbeli magánhangzó-megfelelés szabálytalan. A cseremisz és permi névmások veláris töve arra utal, hogy — a többi uráli kérdő- és mutató névmáshoz hasonlóan — az m kezdetű névmásnak is volt palatális és veláris változata az alapnyelvben.

A kérdőjellel idevont magyar mű 'mű' szót lásd a *meke 'dolog, tett, cselekedet, munka; cselekszik, csinál, dolgozik' ? U alatt.

Bibliográfia

Gyarm: Aff 284 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Sajn: Dem 93 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Collinder: Indo-uralische Nachlese Uppsala 4.00
Setälä: JSFOu 30/5: 33 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Nyíri: MNy 37: 157 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 622 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Budenz: NyK 10: 86 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Halász: NyK 24: 447 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Räsänen: StudOr 15: 14 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
Ahlqvist: Suomi 1863: 54
Janhunen: SW 91 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.