Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. mȣ̈ U    'én'  de 'ich'  en 'I'



    UEW № 576 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: névmások


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn minä 'ich'
      'ich'
     
    észt mina 'ich'
     ma 'ich'
     
    számi/lappLmån 'ich'
    Nmǭn 'ich'
    Nmūn 'ich'
    Nmǫn 'ich'
    Nmun 'ich'
    Notmon 'ich'
    Amon 'ich'
    Kldmunn 'ich'Kuollan: 2004
    Kldmun 'ich'
    Tmunn, mun 'ich'Kuollan: 2004
    Tmun 'ich'
     
    mordvinEmon 'ich'
    Mmon 'ich'
     
    mari/cseremiszKBməń 'ich'
    Umə̑jə̑ 'ich, wir'
    Bmə̑ń 'ich'
    Bmə̑j 'ich'
    Bmə̑ńe 'ich'
     
    udmurt/votjákSmon 'ich'
    Gmon 'ich'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénSme 'ich'
    Sme 'ich'Adess. menam
    Pme 'ich'
    Pme 'ich'Adess. menam
    POme 'ich'
     
    hanti/osztjákV 'ich'OL: 3
    DNmȧn 'ich'
    Omȧ 'ich'
     
    manysi/vogulTJäm 'ich'FUF: 28:20 (Kannisto-Liimola)
    KUom 'ich'
    Pam 'ich'
    Soam 'ich'
     
    magyar én 'ichMNSz HHCAkk. engëm
     engëm 'michMNSz HHC
     
    nyenyecOmań 'ich'Juraksamojedisches: 247
     
    enyec mon 'ich'AkkSg. moďiMSFOu: 72:189
     
    nganaszan mannaŋ 'ich, mich'MSFOu: 72:189
     
    szölkupTamat 'ich, mich'
    Nmat 'ich'
    Kemat 'ich'
    Keman 'ich'
     
    kamassz man 'ich'
     
    kojbál mon 'ich'MSFOu: 72:389
     
    mator man 'ich'MSFOu: 72:389


    Magyarázat

    Vgl. juk. met 'ich'; alt.: *bi  : türk. min ~ män (< bi-n), tschuw. epĕ (< bi), mong. bi , ma.-tung. *bi ; ieur.: lat. me 'mich' usw.

    Finn., est., lapp., mord., wotj., syrj. (in suffigierten Formen), selk. (*n >) n, t, kam., koib., mot. n, tscher. ń, ńe, j, jə̑, jur. ń, jen. ďi (< *j < *ń) und twg. nnaŋ sind Ableitungssuffixe.

    Die vokalisch anlautenden wog. und ung. Pronomina hängen wahrscheinlich historisch zusammen. Die anlautenden Vokale (ung. e, é, wog. ä, o, a) waren ursprünglich Verstärkunspartikel (vgl.  tschuw. epĕ, ep  'ich' ~  alttürk. män ). In einigen wog. Dialektformen (KU omnɑ̄n, P amnɑ̄n Lat.) wurde das Pronominalsuffix -n bewahrt; es trat in den meisten Sprachen an das Wort und ist auch im Ung. anzunehmen (vorung. *ämȣ̈nȣ̈ > *ämnȣ̈ > *ännȣ̈ altung. dial. än > ǟn > én).

    Siehe *mȣ̈ 'wir' U.



    Bibliográfia
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Rédei: NyK 70: 100 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.