Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. lȣ̈ FU    'al(só), alsó (rész)'  de 'Unter-, das Untere'  en 'under(neath), the lower (part), bottom'



    UEW № 506 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Lent


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? mari/cseremiszKBlə- ''
    KBlə-ləwäl 'der Untere Unter-'
    KBləwəc 'von unten her'
    KBləwälän 'unter'
    KBləwälnə 'unter'
    Kəlwälnə 'alatt; unter'wäl 'Seite'Nyr: 57:55 (Beke)
     
    ? magyar  'ab, nieder; hinab, herab od. hinunter, herunterMNSz HHC
    Altle 'ab, nieder, hinab, herab od. hinunter, herunterMNSz HHCJokK 16
    Altlewe 'ab, nieder, hinab, herab od. hinunter, herunterMNSz HHCJordK 244


    Magyarázat

    Vgl. juk. le- : lede 'farther down (of position)', jukleluke 'lower, a little below' .

    Die Zusammenstellung ist zweifelhaft, weil möglicherweise nicht tscher. lə-, sondern əl- die ursprünglichere Lautform darstellt, dessen Vokal in unbetonter erster Silbe aus ü entstanden ist und in diesem Falle mit tscher. ül 'das Untere, Unter-' identisch ist (s. *ala 'Raum unter etw., Unter-, das Untere' U).

    Die Zusammenstellung wird auch dadurch erschwert daß das tscher. und das ung. Wort auf ursprüngliche Einsilbigkeit deuten. Die Wörter aber, für die eine frühere Zweisilbigkeit nicht nachzuweisen ist, sind Pronomen bzw. pronominalen Ursprungs.

    Lapp. N lulle 'south' und wog. luil 'Osten' (Hunfalvy, VogF. 278, 280; Budenz: NyK 7: 11; N. Sebestyén: NyK 53: 35; Toivonen: Scandinavica et Fenno-Ugrica. Studier tillägnade Björn Collinder den 22 juli 1954: 169) können wegen ihres Vokalismus nicht hierher gehören (s. *luwe '? Ost(en); ? Süd(en)' FU).




    Bibliográfia
    • ÁKE 435 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • J.Soltész: Az ősi magyar igekötők 27, 141
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 686 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Budenz: NyK 7: 11 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Beke: Nyr 57: 55 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.