Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. lowkkɜ FW FU   'lyuk, nyílás, üreg'  de 'Loch, Öffnung, Höhle'  en 'hole, opening, cavity, hollow'



    UEW № 493 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Nyílás,  Bemélyedés


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn loukka 'Schlupfwinkel'Gen. loukkaan
     loukku 'Spalte Höhle'
     vuoren loukku 'fissura l. specus in monte'
     loukko 'vrå undanskymt rum, håla, kula, öppning, urgröpning; Ecke, Winkel, Versteck, Höhle, Öffnung, Aushöhlung'
     loukas 'Schlupfwinkel'Gen. loukkaan
     ?laukku 'Öffnung Loch'
     ?liukku 'snöhåla; Schneehöhle'
     
    karjalai loukko 'aukko, reikä, läpi, luola; Öffnung, Loch, Höhle'409: 1881:107
     
    észt lõugas 'gemauerte Seite des Aschenloches vor der Ofenmündung (als Sitz dienend)'Gen. lõuka
     
    számi/lappNloaw'ko -wk- 'corner in a room...'< finn
     
    mari/cseremisz luk 'gomblyuk, Knopfloch'Szil [tscher]
    KBlə̑k 'Ecke, Hausecke; Biegung (z.B. des Weges, des Flusses)'
    Uluk 'Ecke, Hausecke; Biegung (z.B. des Weges, des Flusses)'
    Bluk 'Innenecke, (Zaun-)Ecke'
     
    ? magyar lyuk 'Loch; Leck; Bau, Loch, Höhle; Ohr; Hinterbacken'
    reggyuk 'Loch; Leck; Bau, Loch, Höhle; Ohr; Hinterbacken'
    regjuk 'Loch; Leck; Bau, Loch, Höhle; Ohr; Hinterbacken'
    reglik 'Loch; Leck; Bau, Loch, Höhle; Ohr; Hinterbacken'
    regluk 'Loch; Leck; Bau, Loch, Höhle; Ohr; Hinterbacken'
     
    ? nyenyecOloχeʔ 'Winkel (z.B. in einem Zimmer, in einem langgestreckten See)'228


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A magyar lyuk szónak és nyelvjárási változatainak ősmagyar kori előzménye *li̮u̯k lehetett, az *i̮u̯ kettőshangzó  eleme a finnugor *wkk kapcsolat elemének folytatója lehet.

    A nyenyec szó feltehetőleg osztják jövevényszó (vö. ľök, ľöx 'sarok, szeglet').

    A 'lyuk, nyílás, üreg' jelentésből fejlődhetettek a finn 'rejtekhely', cseremisz 'sarok' és nyenyec 'szeglet' jelentések.

    Hangutánzó/hangfestő.

    Az osztják V ľök 'sarok, szeglet' (Toivonen: FUF 20: 62; FUV; SKES) szókezdő ľ és ö hangja miatt nem tartozik ide.



    Bibliográfia
    • Sajn: Dem 113 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Toivonen: FUF 20: 62 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • T.I.Itkonen: JSFOu 32/3: 20 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Benkő: LyTört 8, 28, 33 = Benkő, Loránd, A magyar ly hang története. Budapest 1953 (NytudÉrt. 1).
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 711 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Beke: Nyr 38: 445 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 28: 61, 63 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Peltola: Vir 1958: 227 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.