Az Uralothek alapján |
|
![]() ![]() ![]() ![]() |
| ? mari/cseremisz | KB | əŋγä- 'schwelen, anbrennen, angesengt werden, verkohlen' | |||||
| U | eŋa- 'schwelen, anbrennen, angesengt werden, verkohlen' | ||||||
| U | eŋ 'Feuer' | Szil [tscher] | |||||
| B | eŋa- 'schwelen, anbrennen, angesengt werden, verkohlen' | ||||||
| B | eŋ 'Feuer' | Szil [tscher] | |||||
| komi/zürjén | i̮ń 'Flamme' | ||||||
| i̮ńal- 'flammen, entbrennen' | |||||||
| i̮ń- 'flammen, entbrennen' | |||||||
| i̮ńed- 'entzünden' | |||||||
| hanti/osztják | Vj | jäŋləl- 'am Feuer rösten' | Ostjakisches: 164–5 | ||||
| Kaz | jaŋəʌ- 'am Feuer rösten' | ||||||
| magyar | ég- 'brennen' | ||||||
| ÚESz. | ég | ||||||
A zürjén al, ed denominális (utóbbi deverbális is lehet), az osztják ləl, əʌ deverbális képzők.
Az osztják j az eredeti palatális magánhangzó előtt kialakult másodlagos hang.
A cseremisz KB szó vagy csuvas jövevényszó, vagy hangalakjára hatással volt a csuvas ən- 'láng nélkül ég' ige. A csuvas szó jelentése viszont a cseremisz szó hatásával magyarázható.
Nomenverbum.
A vogul LM jiŋki 'sötétedik, éjszaka lesz' (Knöpfler: Nyr 65: 126) nem tartozik ide, mivel a LM jī 'éj' szó származéka. Lásd *eje (*üje) 'éj' FU.