Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kuńćɜ, kućɜ U    'csillag'  de 'Stern'  en 'star'



    UEW № 409 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Csillagok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    udmurt/votjákSkiǯ´iľi 'Stern; Funke'
    Kkiźiľi 'Stern; Funke'
    Gkiźiľi, kiźîľi 'Stern; Funke'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénSkoʒ́ul 'Stern'
    SOko̭ʒul 'Stern'
    Pke̮ʒ́i̮·v 'Stern'
     
    hanti/osztjákVkɔs 'Stern'OL: 148
    DNχus 'Stern'
    Oχos 'Stern'
     
    manysi/vogulTJkōńś 'Stern'MSFOu: 125:316 (Kannisto mitg. Liimola)
    Nχōs 'Stern'< hanti/osztják
     
    magyar húgy 'OrionMNSz HHC
    regkaszahúgy 'OrionMNSz HHC
     
    szölkupTak͔i̊ška 'der Mond, Stern'
    Tyqe̮šqasej 'der Mond, Stern'DonnMskr
    Kek͔esak͔a, k͔esangk͔a 'der Mond; Stern'
     
    kamassz kɯnʒ́ə-γej, kənʒ́ə-γej, ki̮nʒ́i-gej 'Stern'
     
    kojbál kynzy-gei 'Stern'Klapr [sam]: 171
     
    mator kinʤi-kei 'Stern'Klapr [sam]: 171
     
    karagassz kinši-ki 'Stern'Klapr [sam]: 171


    Magyarázat

    Vgl. alt.: ma.-tung. *kōsi-kta 'Stern': tung. ōsīkta , gold. χosekta .

    Wotj. l'i und syrj. l sind denom. Nominalsuffixe; selk. k͔a, qa kam. γej, koib. gei, mot. kei und taig. -ki sind ebenfalls Ableitungssuffixe.

    Das anzunehmende urperm. * oder *ȯ̭ > wotj. * > i ist eine sporadische Lautentwicklung neben einem palatalen Konsonanten.

    In den wog., ung., kam., koib., mot. und taig. Wörtern ist *ńć, im Ostj. und Selk. *ć, in den permischen Wörtern *ńć oder *ć anzunehmen.



    Bibliográfia
    • ÁKE 357 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Beitr 171 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Munkácsi: Ethn 1: 290 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
    • Steinitz: FgrVok 45 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Hunfalvy: FMSz 33 = Hunfalvy, Pál, Finn és magyar szók egybehasonlítása. Pest 1853.
    • Toivonen: FUF 19: 176 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 97, 100 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 41 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Munkácsi: KSz 2: 39 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • Hunfalvy: MNyszet 4: 215 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 101, 121 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 26 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Budenz: NyK 6: 404 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Ritter: NyK 78: 121 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: Nyr 29: 203 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Sauvageot: Rech 104 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • Räsänen: StudOr 15: 71 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Räsänen: Vir 1947: 168 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.