Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kulɜ (kulɜ-kɜ) U    'holló'  de 'Rabe'  en 'raven'



    UEW № 391 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Állatfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákVkɔḷək 'Rabe'OL: 147
    DNχuləχ 'Rabe'
    Oχoləχ 'Rabe'
     
    manysi/vogulTJkolā·k 'Rabe'Kannisto: mitg. Toivonen , FUF: 20:55
    KUχolχ 'Rabe'
    Pkulk 'Rabe'
    Soχulaχ 'Rabe'
     
    magyar holló 'RabeMNSz HHC
     
    nyenyecOχūlī 'Rabe'201
     
    enyecChkuдuke 'Rabe'
    Bkuruke 'Rabe'
     
    nganaszan kula 'Rabe'
     
    szölkupTakylä̀ 'Rabe'
    Turkülǟ 'Rabe'Sprachmaterialien
    Tykulä 'Rabe'DonnMskr
    Kekulé 'Rabe'
     
    kamassz kuli 'Rabe'
     kɯli 'Rabe'
     
    kojbál kullae 'Rabe'Janhunen, SW: 77


    Magyarázat

    Das Ableitungssuffix * ( > ostj. k, wog. χ, ung. ó und jen. ke) ist in Ug. — oder möghcherweise in U — Zeit an den Stamm getreten. Die jur., twg., selk. und kam. Wörter sind Fortsetzungen des Stammwortes ohne Ableitungssuffix.

    Ung. ll ist das Ergebnis einer intervokalischen Gemination.

    Onomat.

    Die Ansicht, daß die Ug. Formen arische Lehnwörter aus Ug. Zeit wären (vgl. skr. kā́laka- 'ein bestimmter Vogel', neupers. kulɑ̄γ, kalɑ̄γ, kälaγ 'Rabe') und somit * schon ursprünglich zum Stamm gehörte (ÁKE 351; Zsirai, FgrRok. 148) ist nicht richtig, weil das Wort auch in den sam. Sprachen vorkommt.



    Bibliográfia
    • Beitr 39 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Toivonen: FUF 20: 55 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 32 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 47 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Pais: MNy 28: 155 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Honti: MNy 81: 147 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Hunfalvy: MNyszet 4: 210 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 106 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 28 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Janhunen: SW 77 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 84 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • VglWb 1: 235 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.