Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kerä FU    'kerek, forgó; forog, fordít, forgat'  de 'rund, rollend; sich drehen, drehen, wenden'  en 'round, turning; turn (intr tr), twist (tr)'



    UEW № 286 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Kerek.,  Forgat. Csavar


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn kierä 'gedreht, schief, scheel'
     kiero 'gedreht, schief, scheel'
     kiereä 'drehbar, rollend, rund'
     kieri- 'rollen, sich rollen, wälzen'
     kiertä- 'umrollen, umdrehen, umgehen, umringen, durch Umgehung vermeiden, einwickeln, sich herumtreiben'
     
    észt keer 'Drehen, etwas das sich dreht, das steinerne Rädchen in der Spindel'Gen. keeri
     keerd 'Drehen, Drehung, Verdrehung, Verwühlung, Wirbel'Gen. keeru, keero
     keera- 'kehren, wenden, drehen'
     keeri- 'sich im Kreise drehen'
     
    számi/lappNgierre -r- 'twist'
    Ngierre- -r- 'knit in a particular way'
     
    hanti/osztjákVkörək 'rund, kreisförmig, Bogen (in einem Ornament), Kreis'Ostjakisches: 424
    Vkirəγtə- 'zurückkehren'
    Vjkäri- 'sich umwenden, -drehen'OL: 3
    DNkȧrəj- 'sich umwenden, -drehen'
    DNkerət- 'zurückkehren'
    Kokȧrim- 'wenden, sich wenden; zurückkehren'PD: 662
    Okȧri- 'sich umwenden, -drehen'
    Okerət- 'zurückkehren'
     
    manysi/vogulKUkir- '(etwas von der Seite) umgehen; sich verziehen'Vir: 1960:343,347 (Kannisto mitg. Liimola)
    Sokir- 'sich zur Seite wenden (z.B.das Pferd vom Wege und der Pfeil im Fluge)'Vir: 1960:343,347 (Kannisto mitg. Liimola)
    Sokērtəm 'sich drehend'< hanti/osztják
     
    magyar kerek 'rund, kreisrund, (altung.) runder Wald, rundes Gehölz'
     kerék 'Rad, (altung.) Kreis'
     kerül- 'umgehen, einen Umweg machen; meiden, vermeiden; gelangen; kosten'
     kerít- 'einfassen, umzäuen, umgeben; verschaffen'
     kert 'Garten, (dial.) Zaun, Umzäunung'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A finn ä, o, tä stb., osztják k, j, γt, t, m és magyar k, t, ül, ít képzők.

    Nomenverbum.

    Hangutánzó/hangfestő?

    A finn kääri- 'teker' ige (SKES ?-lel) az osztják Vj. käri- 'megfordul' igével nem vonható egybe.

    A mordvin E kiŕńe-, kiŕńa- '(be)görbít, (be)hajlít' (Wichmann: FUF 11: 212; FUV ?-lel; SKES) és zürjén P gi̮rʒ́i˙m 'köteg, bála, tekercs (pl. nyírfakéregből)' (Wichmann: FUF 11: 212; FUV) szavak hangtani és jelentéstani nehézségek miatt nem tartoznak ide.

    A cseremisz KB U B kar 'feszes, szoros, összetekert, összesodort (fonal, kötél)' és zürjén S P gar 'szorosan összetekert, feszes' (Wichmann: FUF 16: 189; SKES; ESK) a vokalizmus szempontjából nem vonható ide.

    A tévesen idevont vogul TJ KU So. kēr- '(be)fon' igét (SKES) lásd a *kärɜ- 'köt, (össze-, fel)fűz' FU alatt; a magyar kör 'kör' szót pedig a *kere 'kör, gyűrű, karika, abroncs' FU alatt.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 159, 171 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Liimola: MSFOu 101: 474 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 18 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • K.Sal : NyK 62: 252
    • Sauvageot: Rech 85 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Strahlmann 248 = Strahlmann, Johann, Finnische Sprachlehre für Finnen und Nicht-Finnen. Mit Beziehung auf die Aehnlichkeit der finnischen Sprache mit der ungarischen... St. Petersburg 1816.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 81 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • VglWb 1: 172 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Liimola: Vir 1960: 342 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.