Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. arɜ- FU    'tép, letép, széttép'  de 'reißen, abreißen, zerreißen'  en 'tear, tear off, tear into pieces (tr)'



    UEW № 28 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Szakít


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    udmurt/votjákSúr- 'abreißen; (aus)jäten'
    Kȯr- 'abreißen; (aus)jäten'
     
    komi/zürjénSor- 'abreißen, abbrechen, zerreißen; matt werden, ermatten, ermüden; vergehen, hinschwinden; Schaden leiden; sich verletzen'Wied [syrj]
    Sor- '(zer)reißen, entzweigehen'
    Por- '(zer)reißen, entzweigehen'
    POu·r- 'abreißen'
     
    hanti/osztjákVari̮- 'zerbrechen' 142:175
    DNorəj- 'sich abnutzen (Kleidung)' 142:175
    Oari- 'zerreißen (ein Kleidungsstück); durch den Gebrauch löcherigwerden' 142:175
    Oăr- 'abmagern und seine Kraft verlieren (Pferd, Renntier)'< komi/zürjén
     
    manysi/vogulTJārt- 'müde werden'MSFOu:116:342 (Kannisto-Liimola), MSFOu:111:195 (Kannisto-Liimola)
    Tårt- 'müde werden'MSz
    K(jålė) ōrt- 'müde werden'MSz
    P(jålė) ōrt- 'müde werden'MSz
    Pōrt- 'müde werden'MSFOu:116:342 (Kannisto-Liimola), MSFOu:111:195 (Kannisto-Liimola)
    Nūr- 'abmagern'< komi/zürjén
     
    magyar árt- 'schadenMNSz HHC
    regár- 'verderben, faulen, schlecht werden (gekochte Speise, Brot, Kukuruzmehlkuchen, Wasser)MNSz HHC


    Magyarázat

    ? Vgl. alt.: türk. *ɑ̄r- 'matt, müde werden', mong. argi- 'to grow old' (wenn nicht < *pɑ̄r-, vgl. tschag. har-, ma. fara- 'to faint, to dry').

    Ostj. , əj, wog. t und ung. t sind Ableitungssuffixe.



    Bibliográfia
    • Szinnyei: Budenz-Alb 41.00
    • Steinitz: DEWO 162 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Toivonen: FUF 32: 13 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 754 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Munkácsi: NyK 32: 272 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Németh: NyK 47: 72 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Kálmán: Steinitz-Festschr 194.00
    • Uotila: SyrjChr 129 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Lytkin: VokPerm 58 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.