Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. keje- FU U   'fő, megfő, megfőtt, porhanyós, érett lesz'  de '(intr.) kochen, gekocht, gar, reif werden'  en 'cook (intr), become cooked, done, mellow'



    UEW № 279 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Ételek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn keittä- 'kochen, durch Kochen bereiten'
     kiehu- 'sieden'
     
    észt kee- 'kochen; heiß sein, glühen, fiebern'
     
    számi/lappNotkihte- 'kochen'
    Notkėhte- 'kochen'
    Kldkihte- 'kochen'
    Kldkėhte- 'kochen'
    Tkipte- 'kochen'
    Tk'epte- 'kochen'
    Tki̊pte- 'kochen'
    Kkihte- 'kochen'Kuollan: 375,155
    Kkėhte- 'kochen'
     
    mari/cseremiszKBküä- 'sieden'
    Uküa- 'sieden; reifen'
    Bküja- 'reifen (Getreide, Beeren), ausgebacken werden (Brot im Backofen)'
     
    magyarregköved- 'abárolódik, párolódik, nagyjából megfő; abgekocht, gedünstet, im großen und ganzen gekocht werdenMNSz HHC
    regköveszt- 'nagyjából, félig-meddig megfőz, párol, abárol (húst, sódart, sonkát, füstölt szalonnát); im großen und ganzen, halbwegs kochen, dünsten, abkochen (Fleisch, Schinken, Rauchspeck)MNSz HHC
     
    ? nyenyecNjkūʙī 'reife weiche Sumpfbrombeere'
    Kiskū- 'reifen (die Beeren auf den Herbst zu)'Juraksamojedisches: 214


    Magyarázat

    Finn. ttä, hu und ung. d, szt sind Ableitungssuffixe.

    Das lapp. Wort kann nur dann hierher gestellt werden, wenn in ihm ein *j geschwunden ist und wenn pte, hte Ableitungssuffixe sind.

    Ung. v ist ein Hiatustilger anstelle des ursprünghchen *j.

    Wegen seiner Velarität ist es unsicher, ob das sam. Wort hierher gehört.



    Bibliográfia
    • Mägiste: ComBalt 1: 123-4 = Commentations Balticae, Jahrbuch des Baltischen Forschungsinstituts. 1–, Bonn 1953–.
    • Collinder: CompGr 48, 112 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • E.Itkonen: FUF 30: 45 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Horváth K: MNy 46: 331 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Lehtisalo: MSFOu 58: 132 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Juhász: NyK 60: 65 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Räsänen: StudOr 15: 207 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Wichmann: TscherT 66 = s. Wichm [tscher]
    • E.Itkonen: UAJb 28: 63 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Räsänen: Vir 1947: 171 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.