Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kakta, käktä FU U   'kettő'  de 'zwei'  en 'two'



    UEW № 227 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Szám


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn kaksi 'zwei'Gen. kahden
     
    észt kaks 'zwei'Gen. kahe
     
    számi/lappLkuokte 'zwei'
    Nguokˈtĕ -vt- 'zwei'
    Notkuaχt 'zwei'
    Akoχt 'zwei'
    Kldkūχt 'zwei'
    Tki̊̄kt 'zwei'Gen. ki̊ǫt
    Tki̊kt 'zwei'Gen. ki̊ǫt
    Kki̊̄kt 'zwei'Gen. ki̊ǫtKuollan: 116
    Kki̊kt 'zwei'Gen. ki̊ǫt
     
    mordvinEkavto 'zwei'
    Ekafto 'zwei'
    Mkafta 'zwei'
     
    mari/cseremiszKBkok 'zwei'
    KBkoktə̑t 'zwei'
    Ukok 'zwei'
    Ukoktə̑t 'zwei'
    Bkok 'zwei'
    Bkoktə̑t 'zwei'
     
    udmurt/votjákSki̮k (ki̮kt-, ki̮k-) 'zwei'
    Kkə̑k 'zwei'
    Gkị̑k (kị̑kt-) 'zwei'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénSki̮k 'zwei'
    Pki̮k 'zwei'
    POkѳk 'zwei'
     
    hanti/osztjákVkät 'beide'OL: 196,8,195
    Vkätkən 'beide'
    Trjkitənti 'beide'
    DNkĕt 'beide'
    DNkȧtən 'beide'
    Okȧt 'beide'
    Okȧtən 'beide'
     
    manysi/vogulTJkit́ 'zwei'WV: 48
    TJki·t́əw 'zwei'MSFOu: 127:13 (Kannisto – Liimola)
    KUkit 'zwei'
    KUkitəγ 'zwei'
    Pkit 'zwei'
    Pkitəγ 'zwei'
    Sokit 'zwei'
    Sokitiγ 'zwei'
     
    magyar két 'zweiMNSz HHC
     kettő 'zweiMNSz HHC
     
    ? nyenyecOśiďe 'zwei'Juraksamojedisches: 448
    Njśićā 'zwei'Juraksamojedisches: 448
     
    ? enyecChsire 'zwei'
    Bside 'zwei'
     
    ? nganaszan siti 'zwei'
     
    ? szölkupNśede 'zwei'
    Kesitte 'zwei'
     
    ? kamassz šide 'zwei'
     
    ? kojbál syda 'zwei'JSFOu: 37/2:3 (Donner)
     
    ? mator kydy 'zwei'JSFOu: 37/2:3 (Donner)
     
    ? karagassz gide 'zwei'Janhunen, SW: 71
     
    ? tajgi кидде 'zwei'Janhunen, SW: 71


    Magyarázat

    Vgl. juk. kiji- 'zwei', korj. kaša, hitta- , kamtsch. kasχ, kayχ .

    Die Zugehörigkeit der sam. Wörter ist unsicher, weil ihr anlautender Konsonant sowohl einem *k als auch einem *ć entsprechen kann. Die Vertretung der ursprünglichen inlautenden Konsonantenverbindung ist unregelmäßig.

    Das Wort hat in den Ug. und sam. Sprachen palatale, in den anderen FU Sprachen velare Vokale. Weder die interdialektalen (ostj., wog.) noch die zwischensprachlichen Lautentsprechungen (finn. perm., finn. ~ ung.) sind regelmäßig, Numeralien weisen aber oft lautliche Schwankungen auf.



    Bibliográfia
    • Somogyi: A vogul kettősszámképző eredete 11.00
    • Gyarm: Aff 14, 104, 130, 179, 288 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 154, 189 Anm = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 48, 54 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 91 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Orbán: FgrSzámn 34 = Orbán, Gábor, A finnugor nyelvek számnevei. Bratislava 1932.
    • Setälä: FUFA 12: 61 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: Htört2 119.00 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 94 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • K.Donner: JSFOu 37/2: 3 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Collinder: JukUr 105 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
    • Hunfalvy: MagyAcademiaiÉrt 1852: 148
    • Uotila: MSFOu 65: 285 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Budenz: MUSz 26 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
    • NyH7
    • Lakó: NyK 51: 37 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • K.Sal : NyK 62: 252
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 32
    • Janhunen: SW 71 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 34: 200 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Budenz: UgrSprSt 1: 46 = Budenz, Jos., Ugrische sprachstudien. 1–2. Pest 1869–1870.
    • Angere: UrJukFr 72, 73 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.