Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. pȣ̈kkɜ-ttɜ Ug    'fekete'  de 'schwarz'  en 'black'



    UEW № 1835 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Színek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákVpĕγtə 'schwarz'184
    DNpĕγtə 'schwarz'184
    Oputi 'schwarz'
     
    manysi/vogulNpit 'schwarz'< hanti/osztják
    Npiti 'schwarz'< hanti/osztják
     
    magyar fekete 'schwarzMNSz HHC
    regfeteke 'schwarzMNSz HHC
    AltFeketeu 'schwarzMNSz HHCOklevélSzótár: 1211 Pesti:Fab. 47b:, NySz, 1536


    Magyarázat
    Ung. t in (e)te ist ein Element des zusammengesetzten Diminutivsuffixes ta, te ( < *ttɜ + ). Dial. feteke ist durch Metathese aus fekete entstanden.


    Bibliográfia
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Setälä: FUFA 12: 86 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • Setälä: JSFOu 30/5: 36 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Honti: MNy 81: 154 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 505 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • K.Sal: NyK 62: 246, 252
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 98 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.