Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. näkɜ- (nekɜ-) Ug    'megköt, összeköt'  de 'binden'  en 'tie (v), bind'



    UEW № 1815 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Összeköt


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákKrnewəj- 'die Zettelfäden des Gewebes'564
     
    manysi/vogulKUnēγ- 'binden'139
    Pnēw- 'binden'
    Sonēγ- 'binden'139
     
    magyar Kápolnásnyék '(in GN:) Name eines alten ungarischen StammesMNSz HHC
     Nyékhát '(in GN:) Name eines alten ungarischen StammesMNSz HHC
    regnyék 'akol, cserény; Hürde, Flechtzaun; folyó mellett fekvő erdő, Wald an einem Fluß, berek; HainMNSz HHC
    Altnyék 'vadaskert, WildbahnMNSz HHC


    Magyarázat

    Ostj. j ist ein Verbalsuffix und ung. k ein deverb. Substantivsuffix.

    Ung. nyék dürfte ursprünglich 'Gehege, Zaun' bedeutet haben. In semantischer Hinsicht vgl. ung. sző- 'weben' ~ sövény, (altung.) szövevény 'Hecke, Gehege'. Der Stammesname Nyék (um 950: vɛ́κŋ, ÓmOlv. 8) ist möglicherweise eine Rückbildung aus dem Ausdruck Nyék népe 'das Volk der Nyék' (Nyék 'eine Art Grenzbefestigung').

    Baschk. Näg- (Наг-) im Stammesnamen baschk. Nägman (Нагман) ist möglicherweise eine Entlehnung aus dem Stammesnamen Nyék.



    Bibliográfia
    • Németh: A honfoglaló magyarság kialakulá 242, 244-5
    • Németh: ALH 16: 11 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Pais: MNy 49: 280- = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Németh: NyK 68: 42 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NytudÉrt 40: 311 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
    • Pais: NytudÉrt 5: 57 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.