anhand von Uralothek |
Saami | Kld | vuəńńe 'Frau desälteren Bruders' | 305:789 | ||||
T | vı˚ѳńńe 'Frau des älteren Bruders' | 101:1800 | |||||
? Mordwinisch | E | ańa '' | Bud [mord] | ||||
E | nizańa 'Schwiegermutter' | ||||||
M | ańaka 'testvérnéne; ältere Schwester' | JE | |||||
? Wotjakisch/Udmurtisch | J | ańi̮ 'Hanfgarbe' | FUF:3:105 (Wichmann) | ||||
Komi/Syrj | V | ? | ań 'Frau' | Wied [syrj] | |||
VU | ońa 'Schwiegertochter (Frau des Sohnes)' | ||||||
VU | ? | ań 'Schwiegermutter (der Frau)' | |||||
Ud | e̮ńe 'Schwägerin (Brudersfrau Mannesschwester)' | Wied [syrj] | |||||
Ud | uńe 'Tante' | ||||||
Ud | ońa 'Schwiegerin (Frau des Sohnes), Schwägerin' | ||||||
Ud | ? | e̮ńa 'Schwägerin (Brudersfrau Mannesschwester)' | |||||
Ud | ? | ań 'Schwiegermutter (der Frau)' | |||||
P | ? | ań 'Frau, Mutter des Mannes' | Wied [syrj] | ||||
Chanti/Ostjakisch | V | ăńəki̮ 'Frau des älteren Bruders, Stiefmutter' | 142:46 | ||||
DN | ăńəχə 'Frau des älteren Bruders' | 142:46 | |||||
O | ȧ̆ńəχi 'Frau des älteren Bruders, Stiefmutter' | 142:46 | |||||
Mansi/Wogulisch | TJ | āńī 'Frau des Vaterbruders' | FUF:14:56 (Kannisto), JSFOu:30/8:23 | ||||
K | ōńi 'nagynéne; Tante' | MSz | |||||
K | ōń 'nagynéne; Tante' | ||||||
KO | ? | ɔ̈̄ń 'Großmutter mütterlicherseits' | Kannisto, Mskr | ||||
P | ? | āń 'Großmutter mütterlicherseits' | Kannisto, Mskr | ||||
LU | uńńəm 'meine Tante' | FUF:14:56 (Kannisto), JSFOu:30/8:23 | |||||
So | ? | ɔ̄ńγe 'seine Schwägerin' | 183:109:179, 236 (Kannisto-Liimola) | ||||
So | ? | āńēk˳a 'Großmutter mütterlicherseits' | Kannisto, Mskr | ||||
LO | ōńγ: māń-ōńγe 'ihre jüngste Schwägerin' | māń 'klein, jung' | 183:109:179, 236 (Kannisto-Liimola) | ||||
N | å̄ńi̊ˈ 'Schwägerin' | MSz | |||||
? Ungarisch | ángy 'des Gatten Schwester; die Frau des (älteren) Bruders; des Onkels oder Großonkels Frau; des Vetters Frau; die Frau eines jeden älteren Verwandten' | ||||||
anya 'Mutter' | Akk, Px3Sg. anyját, anyja | ||||||
lëány 'Tochter, Mädchen' | |||||||
reg | anya 'Schwiegermutter' | anyát, anyja. Akk, PxSg3 | |||||
Nenetsisch | O | ńeje 'jüngere Schwester der Mutter' | 162:313 | ||||
Selkupisch | TaU | ońa 'vanhemman veljen vaimo, Frau des älteren Bruders' | DonnMskr | ||||
Ty | ońo 'vanhemman veljen vaimo; Frau des älteren Bruders' | DonnMskr |
Vö. altaji: török ana 'anya'.
A zürjén a kicsinyítő képző, az e pedig feltehetőleg vokatívuszi szerepű PxSg1. Az osztják ki̮, χə és vogul ī, γ kicsinyítő képzők. A magyar ángy szóban a gy valószínűleg denominális főnévképző (< FU *ńćɜ), de az is lehetséges, hogy inetimologikus hang, vagy elhasonulással keletkezett, mégpedig a birtokos végződéssel ellátott *ányom, *ányod stb. formák szóbelseji megnyúlt mássalhangzós *ánnyom, *ánnyod alakjaiból. A magyar anya szóvégi a eleme vagy PxSg3, vagy kicsinyítő képző.
A zürjén o ~ u ~ e̮ hangkapcsolathoz vö. S P on, Peč. Ud. I P un 'alvás', P e̮nme̮·śśi̮- 'elalszik'.
A zürjén és vogul szavak ?-es magánhangzója egy ősi ä elemre utal. Valószínű azonban, hogy az ä a palatális ń hatására a-ból jött létre.
Az u a vogul L U nyelvjárásokban szabálytalan. Lehetséges, hogy zürjén jövevényszó, bár a szóvégi ī <~ əγ, valamint a szóbelseji konszonantizmus a szó eredetisége mellett szólnak.
A votják ańi̮ 'kender köteg' jelentését vö. russ. бабка 'öreg anyóka' → 'len köteg, kender köteg'.
A rokonnyelvi 'anya, anyós, nagyanya' jelentésű ?-es adatok feltehetőleg az egyes FU nyelvekben egymástól függetlenül keletkezett gyermeknyelvi szók. Erre utalnak az 'anya' jelentésű hasonló hangalakú szavak a rokon és nem rokon nyelvekben (vö. vót enne, osztják [36] V ĕŋki, vogul ɑ̄ŋkw 'anya'; köztörök ana 'anya, anyós', tunguz ani,ańi 'anya' stb.).
A magyar leány (< ősmagyar *lajańɜ) szó talán elhomályosult összetétel. A lë- előtaghoz(< ősmagyar *laj-) és a leány szóhoz lásd *lȣjɜ 'kicsi, fiatal v. gyenge, erőtlen' Ug.