Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ime- U    'szopik'  de 'saugen'  en 'suck (tr)'



    UEW № 148 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Evés. Ivás


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn ime- 'saugen'
     
    észt ime- 'saugen'
     
    hanti/osztjákVem- 'saugen'Ostjakisches:50
    DNem- 'saugen'Ostjakisches:50
     
    magyar emlő 'Brust, ZitzeMNSz HHC
    Altem- 'saugenMNSz HHC
     
    nyenyecOńimńe- 'saugen'Juraksamojedisches:324,326
    Oŋam̥ä- 'saugen'
     
    nganaszan ńimiri- 'saugen'
     
    szölkupTyńem- 'saugen'DonnMskr
     
    kamassz ńimēr- 'saugen'
     emēr- 'saugen'
     
    ? mator нюмніямъ 'грудь сосу'Janhunen, SW:110
     
    ? tajgi nímu ''Janhunen, SW:111


    Magyarázat

    Vgl. juk. ibi 'saugen'; VG türk: em-LGV.

    Jur. ńe, twg., kam. r sind Ableitungssuffixe.

    Jur. ŋam̥ɑ̄- ist die velare Variante des regelmäßigen nimne-.

    Lallwort.

    Lapp. N. njâmmâ- -m- 'suck', K (1133) T ńi̊mmi̊-, Kid. ńi̊mme-, Not. ńimme- und syrj. P ńima·v- (MUSz. 781; Setälä: FUFA 12: 13; Setälä: JSFOu. 30/5: 60; Beitr. 13; Lehtisalo: FUF 21: 42; Steinitz: FgrVok. 31; FUV; E. Itkonen: UAJb. 28: 62; LpChr. 149) gehören wegen ihrer anlautenden Konsonanten nicht hierher (Munkácsi: NyK 32: 385; Ojansuu: Vir. 1903: 93 Anm.; Sauvageot: Rech. 125). Sie dürften von den anderen FU Wörtern unabhängige Lallwörter sein (vgl Hajdú: NyK 55: 79). Zu dem irrtümlich hierher gestellten ung. (dial.) eme 'Sau; Weibchen' (Pais: MNy. 55: 76) s. *emä 'Mutter, Weib' U.



    Bibliográfia
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Collinder: JukUr 77 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 781 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Sauvageot: Rech 125 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Sándor: Sokféle 12: 189 = Sándor, István, Sokféle. I–VIII, Györ 1791–1801; IX–XII, Bécs 1808.
    • Castrén: Suomi 1845: 178
    • Lindström: Suomi 1852: 12
    • Janhunen: SW 111 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Bouda: UJb 20: 73 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • Räsänen: Vir 1947: 169 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.