Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ike (ike-ńe, ike-ne) FU    'szájpadlás; fogíny'  de 'Gaumen; Zahnfleisch'  en 'palate; gums'



    UEW № 144 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Testrészek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn ien 'Zahnfleisch'Gen. ikenen
     
    észt ige 'Gaumen'Gen. igeme
    Sigemed 'Zahnfleisch'
     
    ? udmurt/votjákSaŋ (vi̮li̮s aŋ) 'íny, szájpadlás; Zahnfleisch, Gaumen'AkÉrt:26:74 (Munkácsi)
    Kaŋ (vi̮li̮s aŋ) 'íny, szájpadlás; Zahnfleisch, Gaumen'AkÉrt:26:74 (Munkácsi)
     
    ? komi/zürjénPran 'Gaumen, Zahnfleisch'
    Spiń-an 'Zahnfleisch'piń 'Zahn'
    San 'Zahnfleisch'
     
    magyar íny 'Gaumen; Geschmack; ZahnfleischMNSz HHC
    regén 'Gaumen; Geschmack; ZahnfleischMNSz HHC
    regény 'Gaumen; Geschmack; ZahnfleischMNSz HHC
    regin 'Gaumen; Geschmack; ZahnfleischMNSz HHC
    regín 'Gaumen; Geschmack; ZahnfleischMNSz HHC
    Alt 'Rachen; Kinnbacken, KieferMNSz HHC


    Magyarázat

    Das FU Ableitungssuffix *ńɜ oder * trat vielleicht schon in FU Zeit an den Stamm.

    Die Lautform der wotj. und syrj. Wörter wurde möglicherweise — sowohl hinsichtlich des Vokalismus als auch des Konsonantismus — durch wotj. 'Backenbein, Kinnbacken' und syrj. Le. P an 'Backenknochen, Kinnlade' beeinflußt.

    Zu dem irrtümlich hierher gestellte Wort ostj. (OL 1) V äγəṇ, DN O ȧŋən 'Kinn', wog. (Kann. FUF 14: 35) KU iγən, P jēn, So. ēŋən (Hunfalvy: VogF 283; Karjalainen: JSFOu. 30/24: 12; SKES) s. *äŋɜ 'Kinn(-backen, -lade)' U.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 377 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Munkácsi: AkÉrt 1916: 74 = Akadémiai Értesítő. 1–56, Budapest 1890–1948.
    • Sajn: Dem 112 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Steinitz: FgrVok 61 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 818 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 454 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Hunfalvy: VogF 283 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).