Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ećɜ- U    'esik'  de 'fallen'  en 'fall (intr)'



    UEW № 127 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Esik. Süllyed


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    udmurt/votjákSuś- 'fallen, ein-, abfallen'
    Ku̇ś- 'fallen, ein-, abfallen'
    Gu̇ś- 'fallen, ein-, abfallen'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénSuś- 'fallen, ein-, abfallen'
    Puś- 'fallen, ein-, abfallen'
    POu̇ś·- 'fallen, ein-, abfallen'
     
    hanti/osztjákVĕsəl- 'lassen, loslassen'Ostjakisches:91
    DNestə- 'lassen, hineinlassen, sich niederlassen'Ostjakisches:91
    Oesləl- 'lassen (hinaus-, herein-, weg- usw.)'Ostjakisches:91
     
    manysi/vogulKUis- 'sich niederlassen (vom Vogel)'WV:54
    Pis- 'sich niederlassen (vom Vogel)'WV:54
    Sois- 'sich niederlassen (vom Vogel)'WV:54
     
    magyar eѕ- 'fallen; es regnetMNSz HHC
     eѕd- 'flehenMNSz HHC
     eѕt 'AbendMNSz HHC
     est(e) 'AbendMNSz HHC
     ?eѕküsz- 'schwören; feierlich, eidlich gelobenMNSz HHC
     ?ejt- 'fallen lassenMNSz HHC
    reg 'RegenMNSz HHC
     
    szölkupTaêsta- 'fallen lassen; umwerfen'
    TyMäs- 'kaatua; fallen'DonnMskr
    Keäsettà- 'fallen lassen; umwerfen'
     
    kamassz ɯzɯ - 'niedersteigen; fallen; kaatua'
     əzə- 'niedersteigen; fallen; kaatua'


    Magyarázat

    Ostj. əl, , ləl sind Ableitungssuffixe.

    Der Vokal u, der perm. Wörter (< urperm. *u) ist eine unregelmäßige, aber nicht ohne Beispiel stehende Entsprechung ursprünglicher palataler Vokale, z. B. syrj. ruć 'Fuchs' ~ finn. repo, syrj. ul 'Ast, Zweig' ~ mord. iĺi, syrj. tuj 'Weg' ~ finn. tie.

    Das ung. Verb esküsz- s. noch unter *ečkɜ- 'loben, preisen' FU.

    Wahrscheinlich ist ung. ejt- eine innersprachliche Entwicklung aus ung. es-, ihr lautliches Verhältnis ist aber ungeklärt. Das j kann vielleicht mit der Analogiewirkung des fesl- 'sich trennen' ~ fejt- 'auftrennen' erklärt werden.



    Bibliográfia
    • Beitr 241 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • CzF = Czuczor, Gergely – Fogarasi, János, A Magyar Nyelv Szótára. I–VI. Pest, [später:] Budapest 1862–1874.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Wichmann: FUF 11: 220 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Uotila: MSFOu 65: 322 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Toivonen: MSFOu 67: 378 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 797 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Mészöly: NNyv 1: 2, 3: 175, 181 = Nép és Nyelv. 1–4, Kolozsvár, [später:] Szabadka 1941–1944 [A kolozsvári egyetem magyar nyelvészeti és fgr. összehasonlító nyelvészeti tanszékének folyóirata].
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 25: 260 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Mészöly: SzegF 1: 252 = Szegedi Füzetek. 1–3. Szeged 1934–1937.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Lytkin: VokPerm 221 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.