Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. wiŋä (wüŋä) FU ?U   'öv'  de 'Gurt, Gürtel'  en 'belt '



    UEW № 1150 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Szerszám. Fegyver


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn vyö 'Gurt, Gürtel'
     
    észt vöö 'Gurt, Gürtel'
     
    számi/lappLavvė̄ 'Gürtel, Faßband, Reifen'
    Nâvve -v- 'Gurt, Gürtel'
    Notѳvv 'Gurt'90
    Kѳvv 'Gurt'
     
    ? mari/cseremiszKBə- : əštə 'Gürtel'
    Uü- : üštö 'Gürtel'
    Bü- : üštö 'Gürtel'
     
    ? komi/zürjénSve̮ń 'Gürtel, Gurt'
    Udvoń 'Gürtel, Gurt'
    POvuń 'Schuhband'
     
    magyar öv 'Gürtel, GurtMNSz HHC
    regő 'Gürtel, GurtMNSz HHC
    Altő 'Gürtel, GurtMNSz HHC
     
    nyenyecOjīńe 'Riemen, Seil, Zügel'131
    Njwījā 'Riemen, Seil, Zügel'131
     
    enyec bine 'Riemen'
     
    nganaszan bene 'Riemen'
     
    szölkupTurűni 'Rentiergeschirr'MSFOu: 122:319 (Lehtisalo)
    TaUüne 'Riemen'MSFOu: 49:135 (Donner)
    Tyün 'Riemen'MSFOu: 49:135 (Donner)
    Keynэ 'Riemen'MSFOu: 122:319 (Lehtisalo)
     
    kamassz mɯne 'Schwungriemen (für Rentiere), Lasso'
     
    kojbál миня 'Schwungriemen (für Rentiere), Lasso'Janhunen, SW: 175
     
    mator мине 'Schwungriemen (für Rentiere), Lasso'Janhunen, SW: 175


    Magyarázat

    Das tscher. Wort kann nur hierzu gestellt werden, wenn das Element štə durch Haplologie aus KB šəštə,U šüštö 'weißgegerbtes Leder, Riemen' entstanden ist.

    Der Vokal des syrj. Wortes ist im Vergleich zu den anderen U Sprachen unregelmäßig, und auch die einzelnen syrj. Dialekte zeigen im Vokalismus kein einheitliches Bild (Ud. PO *, in den anderen Dialekten *ȯ̭).

    An die Stelle des kurzen ung. Stammes (altung., dial.) ő ist durch die Analogie die volle Form der v- Stämme getreten.

    Die sam. Wörter können nur unter der Voraussetzung hierher gehören, daß jur. ń, j und jen.,twg., selk., kam. n durch einen im Ursam.eingetretenen Wandel *ŋ > *ń zu erklären sind.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 71, 91, 164, 171 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 32, 288 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 129 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 113 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Lehtisalo: FUF 21: 46 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 279, 291 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 23 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 81 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Lakó: MNy 37: 96 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Horger: MSzav 138.00 = Horger, Antal, Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. Budapest 1924.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 862 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 445 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Lakó: NyK 59: 215 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Janhunen: SW 175 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • Bárczi: Szótöv 40, 42 = Bárczi, Géza, Magyar történeti szóalaktan. 1. A szótövek. Budapest 1958 (EMNyF).
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 34: 200 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Lytkin: VokPerm 33, 72 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.