Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. wäŋe U    'vő, vőlegény'  de 'Schwiegersohn, Bräutigam'  en 'son-in-law, fiancé, groom'



    UEW № 1133 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés



    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn vävy 'Schwiegersohn'
    väy 'Schwiegersohn'
     
    észt väi 'Schwiegersohn, Eidam'Gen. väi, väia
     
    ? számi/lappLvivva 'Schwiegersohn, Eidam'
    Nvivvâ -v- 'son-in-law'
    Notvivv 'Schwiegersohn, Eidam'1928
    Kldvi̊vv 'Schwiegersohn, Eidam'1928
    Tvi̊vv 'Schwiegersohn, Eidam'1928
    Kvi̊vv 'Schwiegersohn, Eidam'
     
    mordvin ov 'Schwiegersohn'Beitr: 30, MoRS
     ova 'Schwiegersohn'MoRS
     
    mari/cseremiszKBwiŋγə 'Schwiegersohn; Schwager = der Mann meiner Schwester, die jünger ist als ich'
    Uweŋe 'Schwiegersohn; Schwager = der Mann meiner Schwester, die jünger ist als ich'
    Bweŋe 'Schwiegersohn; Schwager = der Mann meiner Schwester, die jünger ist als ich'
     
    hanti/osztjákVwoŋ 'Schwiegersohn'OL: 170, PD: 2977
    Jwŏŋ 'Schwiegersohn; Bräutigam'OL: 170, PD: 2977
    DNweŋ 'Schwiegersohn'OL: 170, PD: 2977
    Oweŋ 'Schwiegersohn'OL: 170, PD: 2977
     
    magyar  'Schwiegersohn, Tochtermann, Eidam'Px3Sg. veje, vője
     vőfély 'Brautführer'fély 'Nächster, Gefährte'
     vőlegény 'Bräutigam', 'Bursche, Junggeselle'
     
    nyenyecOjīj 'Schwiegersohn (so sagen die Verwandten der Frau, die älter als diese sind)'124
    Ljwij 'Schwiegersohn (so sagen die Verwandten der Frau, die älter als diese sind)'124
     
    enyec  'Schwager, Mann der Schwester'
     
    nganaszan biŋi 'Schwiegersohn'
     biŋi-n 'Schwiegersohn'
     
    szölkupTakuenä 'Schwager, Schwägerin'
    Bk͔uenek 'Schwager, Schwägerin'
    Bkûenek 'Schwager, Schwägerin'
    Tykenek 'Schwager, Schwägerin'MSFOu: 49:133 (Donner)


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A szölkup ek képző.

    A finn, lapp, mordvin és cseremisz hangmegfelelés szabálytalan. A szabálytalanság egyrészt a rokonságnév erős affektív jellegével, másrészt a v (< *ŋ) velarizáló hatásával függhet össze.

    A lapp vivvâ finn jövevényszó lehet.

    Az osztják V woŋ alak o eleme az ŋ velarizáló hatásával magyarázható (OL 170; Steinitz, OstjVok. 74, Anm. 114, 130).

    Néhányan (Gombocz, Alaktan 133; Gombocz, Jelentéstan 79; Pais: MNy. 45: 279; Bárczi, A magyar nyelv életrajza 29) lehetségesnek tartották, hogy a magyar vőfély, vőlegény szavak eleme a vësz- 'vesz, vásárol' igéből képzett vëvő igenévből keletkezett.

    Bár ez a magyarázat hangtani és jelentéstani szempontból lehetséges lenne, az a tény, hogy a vëvő szónak nincsen alakváltozata, valamint a magyar 'vő stb.osztják J wŏŋ megfelelőjének jelentése szintén 'vőlegény', az egyeztetés ellen szól.

    Többen (Wichmann: MSFOu 21: 22; Paasonen: NyK 39: 347; Setälä: JSFOu. 30/5: 90; Beitr. 30; K. Donner: MSFOu. 49: 133; NyH7; Lehtisalo: FUF 21: 35; SzófSz. ?-lel; E. Itkonen: FUF 31: 173, 318) idevonták a votják vi̮n 'öcs' és zürjén von 'fiútestvér' szavakat. Ezek azonban jelentéstanilag nem illenek ide, továbbá bennük korábbi *n, és nem *ŋ tehető fel.

    A permi szavak feltehetőleg az észt vend 'fiútestvér' megfelelői (~ ? finn venno 'barát, társ').



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 91, 198-9, 215 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 30 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Sajn: Dem 113 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Karjalainen: FUF 13: 232 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Lehtisalo: FUF 21: 35, 53 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 173 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 21, 23 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 90 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Collinder: MNy 40: 255 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Pais: MNy 45: 279 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • K.Donner: MSFOu 49: 133 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 247 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Lehtisalo: MSFOu 72: 28 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 595 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 445 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Szinnyei: NyK 38: 282 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • K.Sal : NyK 62: 250, 251
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Castrén: Suomi 1845: 180
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Setälä: Thomsen-Festskr 232.00
    • Paasonen: VähKirj 24: 42 = Vähäisiä Kirjelmiä. Suom. Kirj. Seura. 1–, Helsinki 1885.
    • Castrén: Versuch 102 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.