Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. totke U    'nyálkás compó, Cyprinus tinca'  de 'Schleie – Cyprinus tinca'  en 'tench, Cyprinus tinca '



    UEW № 1068 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Állatfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? finn totki : Totkijärvi 'GN'FUF: 2:244 (Setälä)
     
    észt tõtkes 'Schleie; Cyprinus tinca'Gen. tõtke
     tõkes 'Schleie; Cyprinus tinca'Gen. tõkke
     
    mordvinEtutka 'Quappe'Beitr: 67
    Mtutka 'Schleie; Cyprinus tinca'Beitr: 67
     
    mari/cseremiszKBtatə̑ 'Schleie; Cyprinus tinca'
    Mtoto 'Schleie, Cyprinus tinca'
     
    manysi/vogulTJtåkt : tåktkōl 'Cyprinus tinca l. Tinca vulgaris'kōl 'Fisch'NyK: 36 (Kannisto, mitg. N. Sebrenikov )
    Ttåχt 'Cyprinus tinca'Ethn: 4:183 (Munkácsi)
     
    magyarregtat : tathal 'silány halfajta, cigányhal v. nyálkás compó; a garda egy fajtája'ÚMTsz
    regtat : tathal 'eine wertlose Fischart, Schleie, eine Art des Maifisches (der Alse); Cyprinus tinca, Tinca vulgaris'
     
    szölkupTatŭt 'Karausche; Cyprinus carassius'
    Turtūti̮ 'Karausche; Cyprinus carassius'MSFOu: 122:328 (Lehtinen)
    Tytutä 'Karausche; Cyprinus carassius'UAJb: 41:160 (Donner, mitg. Joki)
    Ketutto 'Karausche; Cyprinus carassius'MSFOu: 122:328 (Lehtinen)


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Az észt s képző.

    finn Totkijärvi földrajzi név totki elemének idetartozása nagyon bizonytalan, mivel köznévként nem fordul elő.




    Bibliográfia
    • N.Sebestyén : ALH 1: 311 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Hajdú: ALH 2: 272 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 67 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 86, 386 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Munkácsi: Ethn 4: 183 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
    • Setälä: FUF 2: 244 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 61 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 49 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Hajdú: MKE 24 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • N.Sebestyén : NyIOK 1: 382 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • Munkácsi: NyK 25: 271 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • N.Sebestyén : NyK 49: 36
    • Serebrennikov: SFU 3: 204 = Советское Финноугроведение. Soviet Finno-Ugric Studies. Sowjetische finnisch-ugrische Sprachwissenschaft. Linguistique finno-ougrienne soviétique. 1–, Tallinn, 1965–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.