Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. toγe- U    'hoz, hord, ad'  de 'bringen, holen, geben'  en 'bring, carry, give '



    UEW № 1061 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Adás-vétel,  Visz. Hord


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn tuo- 'holen, bringen, herbringen, führen, einführen'
     
    észt too- 'holen, bringen, herbeibringen'
     tuu- 'holen, bringen, herbeibringen'
     
    ? számi/lappWfstŭ͕ŏ͕kkɛ̮- 'verkaufen'Wfs: 2668
    Sduok(ə- 'vendre'Nielsen-Festskr: 34
     
    mordvinEtuje- 'bringen, holen'
    Etuvo- 'bringen, holen'Ahlqvist, MMdGr
    Mtuje- 'bringen, holen'Ahlqvist, MMdGr
    Mtu- 'bringen, holen'Ahlqvist, MMdGr
     
    hanti/osztjákVtu- 'holen, bringen'OL:139
    DNtu- 'holen, bringen'OL:139
    Otu- 'holen, bringen'OL:139
     
    ? manysi/vogulTJtōl- 'holen'Kannisto, mitg. Steinitz, WogVok. 208
    KMtūl- 'holen'Kannisto, mitg. Steinitz, WogVok. 208
    Ptūl- 'bringen, führen, tragen (irgendwohin); ein Schauspiel aufführen'Volksdichtung: 116:298
    LUtūl- 'holen'Kannisto, mitg. Steinitz, WogVok. 208
    Sotūl- 'holen'Kannisto, mitg. Steinitz, WogVok. 208
     
    ? magyar toj- 'Eier legen'
    regtojomán 'Ei'
    Alttojomány 'Ei; Erfindung'
     
    nyenyecOtā- 'geben, bringen'476
     
    enyecChtera- 'holen, bringen'476
    Bteda- 'holen, bringen'476
     
    nganaszan tāda'a- 'bringen, holen'476
     tatujua- 'bringen, holen'
     
    szölkupTatatti̮- 'tragen, liefern, befördern, bringen'Erd
    Ntăďa- 'tragen, liefern, bringen'Erd
    NPtaatara- 'holen'Erd
    Ketanna- 'tragen, liefern, bringen'Erd
     
    kamassz det- 'bringen, geben'
     tet- 'bringen, geben'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir tadi 'ad'; indoeurópai *deh₃- 'ad': óind da-dɑ̄ti 'adott, van', latin dare 'ad', hettita dɑ̄- 'vesz'.  

    A vogul l, enyec ra, da, nganaszan daʔa, tujua, szölkup ti̮, ďa, ta-ra és kamassz t képző.

    A lapp szó idetartozása egyrészt szűk nyelvjárási elterjedtsége miatt, másrészt pedig jelentéstani okokból bizonytalan.

    A vogul tōl-, tūl- alak a tō-, tū- 'bemegy' ige (< *soŋe- 'bemegy, benyomul' Ul képzős származéka.

    Ha a magyar toj- ige idetartozik, akkor a j hiátustöltő hang.

    A magyar toj- ige idevonása több okból bizonytalan. Ha a fenti szócsaládhoz tartozik, 'hoz, ad' → 'tojást hoz, ad (tojik)' jelentésszűkülés történhetett. Vö. magyar hoz- 'hoz, ad' ~ (Pázmány) elhozás: az asszony várja az ő elh. 'a nő várja a szülését'; észt too- 'hoz, ad' ~ muna too- 'tojást tojik'; zürjén vaj- 'hord, hoz' ~ 'fektet, tesz (tojást), kölykezik'.

    A magyar szó származtatásának további két változata lehetséges:

    1. Talán bolgár-török jövevényszó, vö. altaji, teleut, kirgiz, kazáni-tatár tū- (< toγ-); csuvas tu- tɑ̆v- 'szül, tojást tojik, születik' (Vámbéry: NyK 8: 80; K. Palló: MNy. 69: 216). A magyar j hangot a törökből való származtatás esetén is hiátustöltő hangnak kell tekinteni az eredeti török γ helyén.

    2. A magyar toj- a tol- (elavult toly-, nyj. toj-) 'tol, lök, taszít' alakváltozata lehet (Horger, MSzav. 171; NyH7; SzófSz.; Benkő, LyTört. 10,71; FUV ?-lel). Hangtanilag csak akkor fogadható el, ha szó eleji j > ly > j változás történt (SzófSz; Benkő: a.a.O). Horger (a.a.O.) és Pais (NyIOK 7: 114) l > ly > j hangváltozást tételezett fel, ami kevéssé valószínű (lásd még *tojɜ- 'lök' FU).



    Bibliográfia
    • Beitr 296 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Steinitz: FgrVok 45 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Setälä: FUFA 12: 41, 42 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • Jensen: Hirt-Festschr 2: 177
    • Collinder: IurSprg 70 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 68 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • K.Sal : MNy 66: 97
    • Joki: MSFOu 151: 331 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 137, 222 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Bergsland: Nielsen-Festskr 34.00
    • Halász: NyK 23: 262 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 79: 206 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Castrén: Suomi 1845: 182
    • Lindström: Suomi 1852: 97
    • Genetz: Suomi 1899: 12
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Angere: UrJukFr 50 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.
    • Genetz: VähKirj 30: 12 = Vähäisiä Kirjelmiä. Suom. Kirj. Seura. 1–, Helsinki 1885.
    • VglWb 1: 509 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Anderson: Wandl 202-3, 205 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).
    • Krejnovič: Юкагирский язик 237