Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. šeŋä FW ?FU   'jó, egészséges; ?egyenes'  de 'gut, gesund; ?gerade'  en 'good, healthy; ? straight '



    UEW № 1002 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Egészség,  Egyenes


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn hyvä 'gut'
     hyvin 'gut, wohl; sehr, ganz, recht'
     
    észt hea 'gut, wohl; sehr, ganz, recht'
     hüva 'gut, wohl; sehr, ganz, recht'
     
    számi/lappLsavvō- 'heilen, verheilen, verwachsen, vernarben (von einer Narbe)'
    Lsavvu- 'heilen, verheilen, verwachsen, vernarben (von einer Narbe)'
    Nhivve 'good fellow'< finn
    N?sâvve- 'make (a wound, sore) heal (of medicament); heal (of wound, sore)'tr und intr. -v-
    Tšuvva 'gut; vortrefflich'
    Kšuvva 'gut; vortrefflich'
     
    mordvinEčiv 'hyvä, kunnollinen, kelvollinen, kelpo, upea, komea; gut, tüchtig, vortrefflich, brav, prunkvoll, prächtig, stattlich'Vir:1932:374 (Paasonen: mitg. Ravila)
     čiva 'joka on vieraanvarainen ja itsekin syö hyvin; gastfreundlich'
     čivań 'joka on vieraanvarainen ja itsekin syö hyvin; gastfreundlich'
     
    ? mari/cseremisz šu 'здоровье'MRS
    KBšu 'gesund, frisch'Ramst [tscher]
     
    ? udmurt/votjákSšońer 'gerade, recht, wahr, richtig'
    Kšońer 'gerade, recht, wahr, richtig'
    Gšońer 'gerade, wahrlich'Wichm [wotj]
     
    ? komi/zürjénVšań 'gut, tüchtig; schön'
    Sšań 'gut, tüchtig'
     
    ? magyar igen 'ja; sehrMNSz HHC
    regégen 'ja; sehrMNSz HHC
    regügön 'ja; sehrMNSz HHC


    Magyarázat

    Aus lautlichen und semantischen Gründen ist es unsicher, ob die lapp., tscher., wotj. und syrj. Wörter hierher gehören.

    Das ung. Wort gehört nur im Falle der Lautentwicklung *ŋ > *ŋk > g dazu. Seine Zugehörigkeit ist auch unsicher, da das Grundwort *ig- nicht ohne das Lokativsuffix ën mit Modalfunktion nachgewiesen werden kann. Zu Ung. s. auch *e 'dieser, -e, -es' U.



    Bibliográfia
    • Penttilä: FUF 18: 111 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUF 7: 43 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Wichmann: MNy 4: 460 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Sebestyén: MNy 54: 61-8 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Uotila: MSFOu 65: 241 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Toivonen: NyK 50: 454 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Ravila: Vir 1932: 374 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.