Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. śurwa- FU    'lök'  de 'stoßen'  en 'thrust, push'



    UEW № 988 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Antrieb. Stoß


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  survaa- 'vräka, stöta, knuffa, werfen, stoßen, tvätta l. byka kläder, Kleider waschen'
     survo- 'stampfen, zerstampfen'
     
    Estnisch  surva- 'pressen, auspressen, keltern'
     suru- 'unterdrücken, niederdrücken, demütigen, beugen, beschwichtigen, pressen, auspressen, keltern'
     suru 'Druck, Presse, Kelter, Stampfen'Gen. suru
     survu- 'pressen, auspressen, keltern'
     
    Mari/TscheremissischKBšə̑re- 'stoßen, stampfen, klopfen Wäsche, stechen'
    Ušure- 'stoßen, stampfen, klopfen Wäsche, stechen'
    Bšure- 'stampfen'
     
    Ungarisch szúr- 'stechen'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn aa hangkapcsolatban az *a-ta ~ *a-δa képző rejlik, az o-ban pedig *j.

    A többek (MUSz. 317; s-Laute 136; NyH7) által idevont észt tsurk- 'szúr' szókezdő ts és szóbelseji rk hangkapcsolata miatt nem tartozhat ehhez az egyeztetéshez.

    A mordvin śarka- 'piszkál, megkever (pl. a sütőt)' szó a hangja és rk hangkapcsolata miatt Paasonen (s-Laute 136) feltételezésével ellentétben nem tartozik ide.



    Literatur
    • Collinder: CompGr 164, 404 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • ESK (zurgn) = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Steinitz: FgrVok 24 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Setälä: FUF 2: 251 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Joki: FUFA 32: 51 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • Honti: MNy 81: 145 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 317 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Lakó: NyK 59: 215 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 75: 267 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 135.00
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Wichmann: TscherT 96 = s. Wichm [tscher]
    • E.Itkonen: UAJb 28: 58 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 1: 666 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.