Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. śoje FU    'hang; hangzik'  de 'Ton, Laut, Stimme; tönen, lauten'  en 'sound (n v) '



    UEW № 970 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Stimme


    Set of correspondences
     
    Finnish soi- 'klingen, lauten, tönen, singen wie die Vögel, balzen'
     soitta- 'spielen auf einem Instrument, läuten'
     
    Estonian sõitle- 'schelten, bedrohen'
     
    Saami/LappishWfst́š́u͕o͕˴jε 'Laut Geräusch'Südlappischen:2899
    Ltjuodja- 'einen Laut von sich geben, sich vernehmen lassen, rufen von Tierstimmen, klingen, rauschen vom Wald'
    Nčuoggjâ- -j- 'make sound, resound (in), sound, jingle, ring'
    Nsoaiˈte- 'soittaa; läuten'< Finnish
     
    Mari/CheremisKB?šakte- 'spielen (auf einem Musikinstrument); lauten tönen, schallen'
    Ušokte- 'spielen (auf einem Musikinstrument); lauten tönen, schallen'
    Bšokte- 'spielen (auf einem Musikinstrument); klingen'
     
    Khanty/OstyakVsö̆j 'Laut, Stimme, Geräusch'OL:188
    DNsĕj 'Laut, Stimme, Geräusch'
    Kazsĭj 'Laut, Stimme, Geräusch'
     
    Mansi/VogulTso̬j 'hang, hír, zaj, Stimme, Ruf, Lärm'MSz
    Kso̬j 'hang, hír, zaj, Stimme, Ruf, Lärm'MSz
    KUsoj 'Laut, Stimme, Ton, Nachricht, Ruhm'FUF:14:72, MSFOu:114:434, 134:18
    Psuj 'zaj, Geräusch'MTr
    Psuj 'Laut, Stimme, Ton, Nachricht, Ruhm'
    Sosuj 'Laut, Stimme, Ton, Nachricht, Ruhm'
    Nsuj 'hang, hír, zaj, Stimme, Ruf, Lärm'
    Nsij 'Laut, Stimme, Geräusch'< Khanty/Ostyak
     
    Hungarian zaj 'Lärm, Geräusch'
     zaj- 'lärmen'
    Altszaj 'Lärm, Geräusch'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Az észt tle képzőbokor.

    A cseremisz szó csak akkor tartozik ide, ha belőle eltűnt a *j, és ha szóbelseji kt kapcsolata képző.

    Az osztják ö̆ a j hatására veláris magánhangzóból keletkezett.

    A magyarban a zöngétlen sz zöngés z hanggá változott.

    A zürjén śi̮l- 'énekel' ige l hangja miatt nem tartozik ide, ellentétben Setälä (FUF 2: 261) feltételezésével.

    A szamojéd nyelvek közül csak a nganaszanban adatolt soibutu- 'hangzik' ige (Beitr. 221 ?-lel, Györke, Wortb. 74) belső keletkezésű hangutánzó/hangfestő szó is lehet.

    Nomenverbum.



    Bibliography
    • ÁKE 577 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Beitr 221 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 113 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • ESK (š) = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Toivonen: FUF 22: 144 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: Htört2 164.00 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • E.Itkonen: LpChr 92.00 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 303, 322 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Toivonen: ՕESToim 30: 741
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Wüst: UAJb 26: 135, 137 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 797 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Hakulinen: Vir 1937: 41, 1941: 174, 1942: 194 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.